Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

210 éve hunyt el az „Eszter-házi vígasságok” írója

210 éve, 1811. február 24-én hunyt el Bessenyei György, a magyar felvilágosodás jelentős alakja. A Magyar Királyi Nemesi Testőrség gárdahadnagyának neve szorosan kötődik Eszterházához.

Bessenyei György irodalmat oktatott a Magyar Királyi Nemesi Testőrség tagjaként Esterházy "Fényes" Miklós, a testület kapitánya csodavilágában. Eszterházán a nemes fiatalok a magyar irodalomtörténet egyik legmeghatározóbb alakjától tanulhattak – ugyanis a gárdahadnagy 1772-ben kiadott Ágis tragédiája című művét tekintik a magyar felvilágosodás kezdetének.

Bessenyei Györgynek 1772-ben megjelent egy másik elismert műve is. Ennek értékét az jelzi, hogy élményszerű leírást ad arról, hogy milyen volt egy fejedelmi ünnepségsorozat Eszterházán. Az „Eszter-házi vígasságok” című vers a francia követ, Louis René Édouard de Rohan-Guéménée herceg 1772. július 12-e és 16-a közötti látogatását örökíti meg – lehet, hogy éppen Esterházy „Fényes” Miklós herceg megrendelésére, ugyanis a pompakedvelő főúr nagyon elégedett volt a gárdahadnagy tehetségével.

A mű előszava fontos bizonyítéka lehet annak, hogy Esterházy „Fényes” Miklós nem öncélú hivalkodásból építtette fel a „magyar Versailles”-t, hanem tudatos törekvésből, amelynek célja az ország és a nemzet presztízsének emelése volt. Ahogy Bessenyei György megfogalmazta: „Mind királyunk, mind Nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát tsudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Párizs és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűségét találhatja, melyen tett álmélkodása hazánknak tisztességét, kétség kívül, minden idegeneknél ditsőíteni fogja.”

Az „Eszter-házi vígasságok” beszámol arról is, hogy „Fényes” Miklós Rohan herceget mindjárt a vendégeskedése első napján meglepte az eszterházai ünnepségek egyik elengedhetetlen és nagyon látványos elemével, a tűzijátékkal.

„Egy ágyú bődül el, melynek lármájára
Villámlás szökdös fel a kert lapájjára.
Égő szárnyak mentek a nagy fellegekre,
Bámulással néztek a tüzes egekre.
Egyik tűz másikát szaladásba marta,
Sok futó láng egymást ölelésre várta."

A verses leírás szerint a vendégek július 14-én sétáltak egyet Eszterháza kertjében. Így elismerő sorokat olvashatunk a műben az Esterházy-kastély park- és tájegyütteséről, amely az európai barokk kertépítészet egyik legkiválóbb alkotása, és a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere.

„Délelőtt csak sétálást tettek,
Hogy magok szellőzzék, a kertbe kimentek.
Mesterség alkotta itt egybe a fákat,
Melyek rendre szépen ölelték magokat,
Sűrű gallyaik közt hosszi utak nyúltak,
Hol a csendességek lappangva bújkáltak."

A mű végén Bessenyei leírja, hogy Esterházy "Fényes" Miklós a mulatságokkal elérte célját és lenyűgözte a vendégsereget.

„Így bosszulta magát a Magyar tisztesség;
Csudálván pompáját a bécsi fényesség.

Felkél a hír ekkor sebes szárnyaira,
Tűnik, s fest pennája a szép papirosra;
Bécsnek szalad, honnan Páris felé indul,
Kedves újságira egy kis világ bámul.”

A fertődi Esterházy-kastély online felületein, weboldalán (www.eszterhaza.hu) és Facebook-oldalán (www.facebook.com/fertod.esterhazykastely) szórakoztató és ismeretterjesztő tartalmak segítségével fedezheti fel Eszterháza időtlenül lenyűgöző csodavilágát.

Borítókép: Eszterhaza: Eszterháza madártávlati ábrázolása, 1760-as évek. Részlet. Forrás: Kincses Károly felvétele. Esterházy-kastély Fotótár

Látogatói információk

NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30

 

KARRIER

Projektek 

Parkoló - térkép