Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

Non omnis moriar

„Megtettem mindent, amit megtehettem,
kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását.”

(Dsida Jenő: Sírfelirat)

Non omnis moriar

2017. szeptember 14-én, a születésnapomon lekéstem egy vonatot, ami nemigen szokott velem előfordulni. Budapestre visszaérve délutánra fejfájás és valami leírhatatlan kedvetlenség vett erőt rajtam. Belül béke volt, kint a világban hatalmas vihar készülődött. Aztán mégsem esett. Úgy döntöttem, hogy mégsem adhatom meg magam a kedvetlenségnek és a fájdalomnak. Boldog akartam lenni. Akkor még nem tudtam, hogy 2017. szeptember 14-én meghalt Mőcsényi Mihály.

Másnap reggel egy barátom hívott fel és a telefonban rákérdezett, hogy ugye tudom, hogy meghalt Tanár Úr. Nem akartam elhinni, próbáltam ellenőrizni, hogy igaz-e a hír. Tudtam, hogy milyen beteg volt, talán két héttel azelőtt beszéltem Vele, már a betegágyában vette fel a telefont. De mégsem hittem el. Most, hogy egy barátom kérésére ezt a szöveget írom, még most is arra várok, hogy valaki telefonál, és azt mondja, hogy félreértés a hír és Tanár úr él. Hiszen az unokája mondta is, hogy nem halhat meg, és nem fog meghalni, hiszen annyi mindent kibírt és túlélt már, hogy ebből a betegségből is fel kell épülnie és fel is fog épülni.

Még mindig nem hiszem el, hogy itt hagyott minket árván, egyedül. Azt gondolta talán, hogy már mindent megtanultunk tőle, hogy már átadta, hogy hogyan kérdezzünk, és hogyan adjunk választ? Azt gondolta talán, hogy már felnőttünk, és egyedül is tudunk járni és elengedheti a kezünket? Ha így is van, a felnőttek mellé is kell támasz. De hát még Neki is annyi dolga lenne.

De hát még várt rá egy könyvbemutató, az nem lehet, hogy nem lesz ott, és nem örül a könyvnek, amit annyira várt. Évekkel ezelőtt, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont megalakulása után kezdtünk el szorosabban együtt dolgozni Mőcsényi Tanár Úrral, aki akkor úgy gondolta, hogy kutatások, illetve feltáró munkák után végre rekonstruálhatjuk mindazt, ami az eszterházai Esterházy-kastély épületeiből és kertjéből rekonstruálható, hogy újraálmodhatjuk a 18. századi eszterházai kertből mindazt, ami hitelesen újrateremthető. A kert és az erdő kutatására, és a 18. századi állapotuk hiteles újraépítésére létrehozta az Eszterháza Bizottságot. Felbecsülhetetlen ajándék számomra, hogy a tájépítész-kertész bizottsági tagok – Tanár úr tanítványai, kollégái – között, művészettörténész-történészként a sorból kilógva – igaz Tanár úr művészettörténész is volt – hallgathattam Tanár urat és a kollégáival folytatott eszmecseréit. Megtiszteltetés volt számomra, hogy megoszthattam velük a gondolataimat. Tanár úr 1958-ban járt először Eszterházán. Mindent ismert és elolvasott, ami 1958 óta egy emberi életben ismerhető és olvasható volt az eszterházai kastélyról, illetve annak építéstörténetéről. A források és a szakirodalom tanulmányozása mellett végigélte és végigkövette a kastély 1945 utáni felújításait, látta az összetört, csupasz falakat, a kifosztott kastélyt, látta, ahogyan a természet lassan újra elkezdte visszahódítani azt, amit az emberi kéz évszázadokkal azelőtt kiszakított belőle – az eső áztatta falakat a tetők kiszakított gerendáinak a helyén, a kövek, téglák rései közül kinövő növényeket. „Exegi monumentum …”? Kutatott, felmért, dokumentált, társával, feleségével, Éva nénivel együtt. 1958 óta ott volt a tervezési, felújítási munkák során, tanácsot adott, segített, dolgozott. 1990-ben elhatározta, hogy megfigyeléseit és véleményét könyvben is rögzíti. A könyvhöz szükséges kutatások befejezésére, a szöveg megírására, a könyv kiadásának előkészítésére, és a kiadásra az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztériumból kapott 100 ezer forintos támogatáson túl semmilyen más anyagi támogatást nem kapott. A könyv „Eszterháza fehéren-feketén” címmel Tanár úr magánkiadásában jelent meg 1998-ban, a könyv teljes szövegét és a forrásközléseket tartalmazó CD-melléklettel együtt. Mára nagy érték, ha valakinek van belőle egy példánya. 2016-ban tanár úr azzal kereste meg az Eszterháza Kulturális, Kutató-és Fesztiválközpontot, hogy lehetségesnek látja-e, hogy megjelentesse az „Eszterháza fehéren-feketén” összefoglalását és a megjelenése óta eltelt időben összegyűjtött adatokat, valamint a Tanár úr azóta továbbformálódott véleményét tartalmazó új könyvét. Már az is megtiszteltetés volt az Eszterháza Kulturális, Kutató-és Fesztiválközpont számára, hogy 2016-ban, „Eszterháza korszakai” címmel kiadhatta a könyvet. Az elmúlt héten gördültek le a nyomdagépről a kötet angol, német és francia nyelvű változatainak ívei. Már kórházban volt Tanár úr, amikor elmondtam neki. Úgy örült! Nagyon várta a könyvbemutatót.

 

                                                                                                                                                                                                         Bardi Terézia Anna

Látogatói információk

NYITVATARTÁS
2017. október 1. 
– 2018. március 31.
Kedd-Vasárnap 9.00-17.00 óra között
(pénztár zárás: 15.55 óra)