Óra különleges technikával
A fertődi Esterházy-kastély múzeumi gyűjteményében található óra különleges, ún. Boulle technikával készült: a díszítést sárgaréz alapon réz- és igen értékes teknőcpáncél-berakásból alakították ki, továbbá aranyozták is. Ez a technika a 18. században közkedvelt volt a francia órások körében, akiknek az órái a kor luxustermékeinek számítottak. A fertődi gyűjteményben lévő óra eredeti szerkezete jelzett: J. Bte. Dutertre Paris. Ez annyit tesz, hogy Jean-Baptiste Dutertre készítette Párizsban. Azt azonban nem tudjuk, hogy melyik Jean-Baptiste Dutertre munkája, mivel a 18. század első felében két azonos nevű mester követte egymást ebben a híres órás dinasztiában. A ferődi kastélykomplexum kiépíttetője, Esterházy Miklós herceg amúgy szenvedélyesen gyűjtötte az órákat. Kastélyában több száz órát őriztek a 18. században.
Fotó: Horváth György ©
Díszváza a Távol-Keletről
A képen látható porcelánváza Japánban készült a 17. században. Jellegzetes korabeli tárgytípus, a tipikus madár- és virágdíszekkel. 2016-ban vásárlás útján került a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményébe. A távol-keleti, főleg kínai és japán luxuscikkek, leginkább lakktárgyak, lakkbútorok, porcelánok, selyem- és papírtapéták vásárlása és gyűjtése a 17. század utolsó harmadától jött divatba Európában. A távol-keleti tárgyak gyűjtésének fénykorát a 18. században a rokokó jelentette. Ez a divat nem csupán tárgyak vásárlásában, hanem a belsőépítészeti dekorációban is megnyilvánult: a belsőket előszeretettel díszítették keleties motívumokkal, vagy keleti lakktárgyakkal. Erre Eszterházán a hercegi lakk-kabinet a legjobb példa.
Fotó: Horváth György ©
Egy francia luxusbútor
A 18. században a francia bútordivat meghódította Európát. A sarokszekrény egy viszonylag új bútortípusnak számított. A képen látható darab a párizsi Pierre II Migeon műve a 18. század második negyedéből. A Migeon dinasztia nemzedékeken át foglalkozott luxusbútorok készítésével és bútorkereskedelemmel. Pierre II Migeon stílusára jellemző volt a virágos intarziák alkalmazása, amit ezen a bútoron is láthatunk: a tölgyfa alapon rózsafa-, buxus- és szaténborítással alakította ki a díszítést. Nem lehetetlen, hogy ezt a bútordarabot maga Esterházy Miklós herceg rendelte meg a mester fiától, Pierre III Migeontól.
Fotó: Horváth György ©
A helytartó portréja
Johann Michael Millitz ausztriai festő 1781-ben készült nagyméretű olajképén Albert szász-tescheni herceg, Magyarország korábbi helytartója látható a Szent István Rend ornátusában. A herceg Mária Krisztina főhercegnő férje, így Mária Terézia királynő veje volt. Albert 1765-től 1780-ig töltötte be a helytartói tisztséget Magyarországon, majd anyósa halála után sógora, II. József Dél-Németalföld, a mai Belgium helytartójává nevezte ki. A Szent István Rendet Mária Terézia 1764-ben alapította, nagymestere pedig a mindenkori magyar uralkodó volt. Albert hercegnek a rendbe való felvételével a királynő az új helytartó és a magyar nemesség kapcsolatát szándékozott megerősíteni. Albert feleségével együtt többször vendégeskedett Eszterházán. Olyan jó kapcsolatot ápolt Esterházy „Fényes” Miklós herceggel, hogy a korabeli leírások szerint a kastély egyik helyiségében az egyik portréja is ott függött.
Fotó: Johann Michael Millitz: Albert szász-tescheni herceg, 1781. Olaj, vászon, 225×155 cm.
Falióra Párizsból
A képen látható faliórában egy újabb 18. századi luxuscikket ismerhetünk meg. A műtárgy 2016-ban vásárlás útján került a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményébe. A sárgaréz alapú tárgyat tűzaranyozták, azaz higanyból és aranyból előbb egy folyékony elegyet képeztek, amit ecsettel hordtak fel a fémre, majd a tárgyat felhevítették, ennek során a higany elpárolgott, az arany pedig bevonatot képzett a fémfelületen. A tárgy két helyen is jelzett: a számlapon Olin a Paris olvasható, míg az eredeti szerkezeten Olin au 15-20 Paris áll. Ez arra utal, hogy az órát Jean-Charles Olin párizsi mester készítette valamikor a 18. század utolsó harmadában. A készítés idejére utalnak a tárgy díszítőelemei is: a tölgyfafüzér, a kosfejek, valamint a csúcson látható urnadísz.
Fotó: Horváth György ©
A bécsi porcelánmanufaktúra remeke
A képen látható szoborcsoport Vénuszt és Ámort ábrázolja. 2016-ban vásárlás útján került a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményébe. A tárgy 1790 körül készült a Bécsi Porcelánmanufaktúrában. A 65 cm magas porcelánszobrot több részletből állították össze. Vénusz az ókori görög-római mitológiában a termékenység, a vágy, a szépség és a szerelem istennője volt. Alakjával Eszterháza 18. századi látogatói több helyen is találkozhattak, például a díszteremben. 1940–1941 körül készült fotókon még láthatók azok a II. világháború végén vagy közvetlenül a háború után elpusztult olajfestmények, amelyek hajdan terem falait díszítették. A képek Európa elrablását, Vénuszt és Marsot, A fürdőző Vénuszt, valamint A fürdőző Vénuszt megzavaró Marsot ábrázolták. Eszterházán a görög-római istenfigurák a művészetek és egyéb örömök élvezetével eltöltött időt, az idilli, gondtalan világot szimbolizálták.
Fotó: Horváth György ©
NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30
