A koronaékszer – a díszterem

„A fent leírt főlépcsőn keresztül egy előtérbe jutunk. Ez fehér, erősen aranyozott, és a falakon hasonló [t. i. a díszlépcsőn látottakhoz hasonló] kandeláberek vannak. Innen a díszterembe lépünk, ami ugyanolyan fehér, valamint különböző fegyverekkel és felfegyverzett gyerekekkel díszített. A mennyezeten egy nagyon szépen festett tanmesét ábrázoltak. Innen öt nagy csillár lóg le, amit a falon lévő tizenkét kandeláberhez hasonlóan nagyon szépen alakítottak ki. A négy sarokban az évszakok állnak életnagyságban, fehérben és aranyban, vörösen márványozott posztamenseken, aranyozott függőkkel. A falon hat nagy faltükör van, ezek közül kettő alatt egy-egy rózsaszínes márványból készült kandalló áll, amin négy nagy és négy kisebb kalcedon váza és két pompás kőberakásos óra, mellettük pedig négy girland alakú gyertyatartó látható. A további faltükrök alatt rózsaszínű márványból készült azstalok állnak, mindegyiken egy-egy két láb magas váza, ezek mellett két porcelán urna van. Négy pompás kép is függ itt, felettébb drága keretben. Ezek mitológiai történeteket ábrázolnak. A székeket és a kanapékat gazdagon aranyozott vörös damaszttal húzták be. Ennek a teremnek az erkélyéről és a mulatóerdő sétányain keresztül elbűvölő kilátás nyílik a kertre.”
Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterháß im Königreiche Ungern. Anton Löwe, Pressburg, 1784. 26–27.

Az Esterházy „Fényes” Miklós herceg által megrendelt német nyelvű bédekker, az ún. Beschreibung az idézett sorokkal mutatja be Eszterháza, a mai fertődi kastély dísztermét és annak előterét. A kastély legpompásabb terének tárgyalása szűkszavú és nem is pontos. A mennyezeti freskó ugyanis nem egy tanmesét, hanem a görög-római napistent, Apollót ábrázolja, ahogy szekerével átszeli az égboltot. Nem tudjuk, mi lehet a pontatlanság oka, azt viszont tudjuk, hogy a herceg itt is a legjobb bécsi mesterekkel dolgoztatott.

A díszterem 1767-ben, előtere pedig 1768 körül lett kész. A mennyezeti képet Josef Ignaz Mildorfer, a bécsi képzőművészeti akadémia professzora festette csakúgy, mint három évvel korábban a kastélykápolna kupolafreskóját. A dísztermen jól látható, hogy kialakítása és berendezése vagyonokat emésztett fel. A költségekből néhány részösszeg fennmaradt, így Mildorfer fizetségének a nagyságát is tudjuk: 500 rajnai forintot kapott a munkáért.

Igaz, hogy ebből a segédeket is fizetni kellett és az anyagot is meg kellett vásárolni, de mégis talán akkor tudjuk értékelni az összeget, ha újra felidézzük, amit egy korábbi posztban már tárgyaltunk: Joseph Haydn, a hercegi zenekar első karmestere évi járandósága akkoriban a természetbeni juttatások – tehát napi étkezés, bor, tűzifa stb. – mellett 400 forint készpénz volt. Ezt érdemes összevetni néhány fogyasztási cikk árával: 1 font (0,56 kg) szappan 39 krajcárt, 1 font cukor 29 krajcárt, egy élő tyúk 6 krajcárt, egy élő szarvasmarha 60–80 forintot, 1 öl (6,8 m3) fa pedig 3 forint 40 krajcárt ért. (1 rajnai forint 60 krajcárral volt egyenlő.)

A herceg nem csupán Mildorfert fizette meg tisztességesen. A terem négy sarkában álló, évszakokat ábrázoló szobrokat Josef Ressler bécsi akadémiai szobrász alkotta 300 forintért. A hercegnek ezek az alkotások annyira tetszettek, hogy külön 50 forint pénzjutalomban részesítette a mestert. Ezek a szobrok az idő körforgására emlékeztették a látogatókat, valamint arra is utalhattak, hogy Esterházy gazdagsága a földből származik, hiszen a mezőgazdasági termelés az évszakok ritmusát követi.

A falak és a mennyezet találkozásánál látható stukkódíszek szintén a tulajdonosra utaltak: a fegyverek a herceg fényes katonai karrierjét idézték fel. Ezekért a díszekért Johann Michael Reiff volt a felelős 3100 forintért, az aranyozás pedig Bonaventura Corvetta tiszte volt.

De további mesterekről is tudunk. A kandallók Langwieder műhelyében készültek salzburgi márványból. Georg Stollenbergerrel bécsi asztalossal ajtótokokat és konzolasztalokat gyárttattak 543 forintért, Leopold Wolff udvari tükörkészítő pedig 8952 forintért szállította le a tükröket. Az ajtó- és ablakkereteket valószínűleg Christoph Schönlaub gyártotta 390 forintért. Az öt csillárt 2000 forintért Josef Palmer Csehországból szállította.

Eredetileg a keleti és a nyugati falon lévő összesen négy képkeretben Wolfgang Köpp olajfestményeit helyezték el. A keretekért Stollenberger asztalosmester 219 forint 45 krajcárt kapott. A képek a görög mitológia egyes jeleneteit ábrázolták: Európa elrablását, Vénuszt és Adóniszt, a fürdőző Vénuszt, valamint Apollót és Daphnét. A II. világháború végén ezek a képek elpusztultak, a díszterem pedig romos állapotba került. Az 1950-es évek elején terményeket tároltak benne. A műemléki felújítás csak 1957-ben kezdődött el. Akkoriban azonban nem pontosan restaurálták a teret. A teljes rekonstrukcióra 2010–2011-ben került sor.

A mennyezeti Apolló-freskót pedig legutoljára 2006-ban restaurálták.

A II. világháború után a berendezést is szédhordták. Korabeli leírások és archív fotók is tanúskodnak arról, hogy a teremben eredetileg nyolc karosszék, négy kanapé és nyolc zsámoly állt. Ezek a luxusbútorok egy garnitúrát képeztek. 2014-ben sikerült ebből a garnitúrából visszavásárolni hat karosszéket és hat zsámolyt. A műtárgyak külföldön bukkantak elő. Ezt a garnitúrát még kiegészíti két karosszék és két zsámoly másolata, ami magántulajdonban van és letétként látható a kastélyban.

Felhasznált irodalom:

Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterháß im Königreiche Ungern. Anton Löwe, Pressburg, 1784

Dávid Ferenc: Eszterháza belső terei. Ars Hungarica, XXVIII. évf. (2000) 1. sz. 73–95.

Vadászi Erzsébet: Magyar Versália. Műemlékek Állami Gondnoksága. Budapest, 2007

Fotók:

1. fotó: A fertődi Esterházy-kastély díszterme. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár.

2. fotó: A fertődi Esterházy-kastély díszterme, Apolló-freskó. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár.

3. fotó: A fertődi Esterházy-kastély díszterme, a Tél szobra. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár.

4. fotó: A fertődi Esterházy-kastély díszterme, a Nyár szobra. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár.

5. fotó: Diebold Károly: Az eszterházai kastély díszterme, 1940 körül. Diebold-album. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár, 97-2016.

6. fotó: Diebold Károly: Az eszterházai kastély díszterme, 1940 körül. A falon a fürdőző Vénuszt, valamint Apollót és Daphnét ábrázoló pannók láthatók. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár, 97-2016.

7. fotó: Diebold Károly: Az eszterházai kastély díszterme, 1940 körül. Az egyik kandalló az eredeti tűzfogóval, egy 18. századi órával és japán porcelánokkal. Diebold-album. Diebold-album. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár, 97-2016.