Egy kongói családtag

Joseph Haydnt nem csak több tucat keresztgyermeke, zenekara, hanem élete végére már majd‘ az egész világ egyszerűen csak „Haydn papa“-ként szólította. A sors fintoraként nemhogy unokája, de az idős kort megért mesternek még gyermeke sem volt. Számos növendéke, tisztelője és követője, no meg papagája társasága némileg kárpótolta mindezért.

Zeneszerzőnk 78 évesen végelgyengülésben hunyt el Bécsben. Pár évvel korábbi végrendeletének megfelelően hagyatékát az árverezéshez lajstromba vették. Ennek utolsó tételeként rögzítették a következőt: „egy élő papagáj ... a tanulékony jákók fajából, galambnagyságú, szürke színű, piros faroktollakkal“. A hagyatéki lista szerint a madár egy kongói szürkepapagáj, másnéven jákópapagáj (Psittacus erithacus erithacus) volt, amelyet gazdája „19 évvel korábban“, vagyis első londoni útja alkalmával „magas áron“ vásárolt és ő maga tanította beszélni. Haydn londoni naplójegyzeteiből tudjuk, hogy minden felkeltette az érdeklődését az angol fővárosban a londoni köztisztaságiaktól a walesi herceg szeretőjén keresztül a nyugat-indiai Martinique-ból származó Noyan ital receptjéig. Miért pont egy papagáj kerülte volna el a figyelmét?

Hiteles beszámolók megemlítik, hogy Haydn még halála előtt néhány nappal is rendszeresen a Gott erhaltét zongorázta. Így hihetőnek tűnik Carl Ferdinand Pohl, a 19. század legjelentősebb Haydn-monográfusának tájékoztatása, amely szerint a madár képes volt elénekelni a gazdája által komponált császárhimnusz elejét is. Albert Christoph Dies, Esterházy II. Miklós herceg udvari festője, az egyik leghitelesebb korai Haydn-életrajz írója viszont arról tudósít, hogy a papagáj „olykor a fuvolát utánozza, s egy egész oktávon át skálázik; vagy pedig e szavakat mondja: »gyere, Haydn Papa, a szép papagájhoz«“. Griesinger viszont arról ad hírt egy levelében, hogy az elárvult papagájt végül Liechtenstein herceg vásárolta meg, nem éppen olcsón: 1400 akkori konvenciós forintért... Ugyanannyiért, amennyi a papagáj „papájának” éves fizetése volt az Esterházy hercegeknél.

Fotó: 18. századi színpadi öltözék másolata, 2016. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.