Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

Egy rezidencia a mocsárban

A fertődi Esterházy-kastély Magyarország egyik legfontosabb műemléke. A rokokó építészet európai színvonalú hazai képviselője. Építéstörténete hosszúra nyúlik. Eredete homályba vész. Az első adat 1720-ból maradt fenn. Akkor Esterházy József (1689–1721) azzal bízta meg Anton Erhard Martinelli (1684–1747) bécsi építőmestert, hogy süttöri birtokára tervezzen egy húszszobás kastélyt.

Napjainkban ennek a korai épületnek a nyomát sem látjuk. Pedig még áll, a jelenlegi kastélyba beépítve. Esterházy József másodszülött fia, Miklós (1714–1790) bővíttette ki, amikor létrehozta a ma ismert kastélyt. Miklósnak akkor nyílt alkalma nagyszabású építkezésekre, amikor bátyja, Pál Antal herceg (1711–1762) 1762-ben utód nélkül meghalt. A hercegi címet a hatalmas vagyonnal együtt ugyanis Miklós örökölte, aki azonnal hozzáfogott a kis süttöri kastély átépítéséhez. A birtoknak még a nevét is megváltoztatta, 1765-ben családnevéről Eszterházára nevezte át. A fejlesztések végül mintegy negyedszázadon át folytak. Az ország legnagyobb rokokó épületegyüttesét végül az 1780-as évek közepére fejezték be. Esterházy Miklós herceget pompás kastélya, Eszterháza után csak úgy emlegették, hogy a „Pompakedvelő”, Magyarországon pedig manapság leginkább a „Fényes” névvel illetjük.

Ma már nem látjuk, milyen is volt a süttöri kastély. De a mai épület, Eszterháza középső részének falai magukban rejtik. A süttöri birtok mocsaras területen feküdt. Az a pont, ahová a későbbi kastélyt emelték kicsit magasabban van, egy erdős részen. De miért költözött az ország leggazdagabb főnemese a Fertő-tavi mocsár szélére?

Az ok egyszerű: Esterházy Miklós másodszülött fiú volt. Apja, József gróf csak pár hónapig élvezhette a hercegséget, mert Miklóshoz hasonlóan ő is másodszülött volt. József bátyja, Esterházy Mihály herceg (1671–1721) örökös nélkül hunyt el, így a hercegi rang és a vagyon öccsére szállt. József azonban ugyanabban az évben, 1721-ben szintén meghalt. Két kiskorú fiúgyermeket hagyott maga után, Pál Antalt és Miklóst. Kettejük közül Pál Antal volt az idősebb, így a vagyon és a hercegi rang őt illette meg. Miklós a grófi címet és a süttöri birtokot örökölte. A családi központ, a kismartoni (ma Eisenstadt, Ausztria) kastély is Pál Antal tulajdona lett. A szerényebb jövedelmű Miklós grófnak így egy saját rezidenciára volt szüksége. Erre az épülő süttöri kastély megfelelt.

Tehát akkor, amikor a süttöri kastélyt kialakították Miklós még nem volt herceg és még egyáltalán nem volt olyan gazdag, mint bátyja halála után, 1762-őt követően. Sokkal szerényebb lehetőségei voltak.

1721-ben Miklós ráadásul még gyermek volt. Az építkezések Martinelli tervei alapján folytak, a tetőszerkezet elkészítésére pedig Simon Mödlhammer ácsmesterrel kötöttek szerződést. A munkálatokat a kiskorú Miklós helyett egy gyámtanács irányította, amit a gyermek ügyeinek intézésével bíztak meg addig, amíg fel nem nő. A gyámtanácsot a gyermekek édesanyja, Octavia Maria Gilleis bárónő (1688–1762) irányította.

A kert tervezését Anton Zinner császári kertmérnökre bízták. Az 1730-as évekre elkészült a kastélykert egy korai változata. Ez szabályosan, szimmetrikusan rendezett virágágyásokból áll. Esterházy Miklós 1738-ban, nagykorúságát elérve vette át az ügyeinek és a birtoknak az irányítását. A kert déli részét ezért már ő alakíttatta át: a kert déli végét kibővíttette és a tőle déli irányban elterülő Lés-erdőbe ún. boszkékat vágatott. A boszkék sövénnyel kerített, virágágyásokat vagy medencéket, szökőkutakat rejtő sík kertrészek.

A kutatók véleménye megoszlik arról, hogy a Lés-erdőbe a három allét mikor vágták be. Az allék egyenes, fasorokkal szegélyezett sétányok, a barokk kertművészet kedvelt elemei. A süttöri kastély parkjába három allét vágtak: egyet a kastély középvonalában, Dél felé, két másikat pedig rézsútosan, délnyugati és délkeleti irányban. Van olyan vélemény, amelyik az allék keletkezését korábbra teszi, de a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy a két rézsútos allét az 1740-es években, Esterházy Miklós megrendelésére hozták létre. Ebben az időben a kert tervezésében egy bizonyos J. M. Hahn működött közre.

Már említettük, hogy a kis süttöri kastélyt beépítették a későbbi kastélyba, falai így a jelenlegi épületben is benne vannak. Ezt az épületet egy 1760 körül készült festményen Észak felől örökítették meg. A festmény a II. világháború végén azonban elveszett vagy elpusztult. Csak egy 1928-as fekete-fehér fotónegatívon örökítették meg. A felvételen látható, hogy a süttöri kastély egy egyemeletes, a mai kastélynál jóval kisebb épület volt. Lényegében ezt az épületet foglalták bele a mai kastély középső részébe. Tartozott még hozzá egy-egy különálló melléképület. A keleti melléképületben (balra) kapott helyet az istálló és a konyha, a nyugati melléképületben (jobbra) pedig a kocsiszín. Ezeket később az oldalszárnyakba foglalták bele.

A kertet már az 1770-es években teljesen átépítették, a ma ismert kertforma pedig a 20. század elejéről származik. Az északi díszudvar sem volt még meg, az íves oldalszárnyak még nem álltak. Helyettük egy falazott kerítés és egy feltehetőleg fa kapu zárta le Észak felől az udvart.

A süttöri kastély parkjával együtt így is egy gróf rezidenciájához méltó épület volt. Esterházy Miklósnak azonban majdnem negyedszázadot kellett várnia arra, hogy a mocsárban álló kis kastélyát tovább építhesse. Azután eltelt egy újabb negyedszázad és Eszterházát immár csak a „magyar Versália”-ként, azaz a magyar Versailles-ként emlegették.

 

Felhasznált irodalom:

Dávid Ferenc: A süttöri Esterházy kastély és pertinenciája 1760-ban. Soproni Szemle, LXII. évf. (2008) 3. sz. 294–305.

Fatsar Kristóf: Anton Erhard Martinelli 1720. évi tevékenysége Süttörön. Ars Hungarica, XXVIII. évf. (2000) 1-2. sz. 191–196.

Fatsar Kristóf: Az eszterházai lúdlábsétány kialakulásának története. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, I. évf. (2006) 3. sz. 10–17.

Fatsar Kristóf: Átváltozások. Eszterháza nagy parterjének vázlatos története. In: MM XC: Tanulmányok és esszék a 90 éves Mőcsényi Mihály tiszteletére. [4D könyvek.] Szerk. Fatsar Kristóf. Budapest, 2009. 77–90.

Mőcsényi Mihály: Eszterháza korszakai. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, Fertőd, 2016

 

Fotó: A süttöri kastély egy 1760 körüli elveszett festményen, 1928-ban készített fotó. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár, Digitális Archívum.

Látogatói információk

NYÁRI NYITVATARTÁS

június 20 - szeptember 30.
hétfő-vasárnap: 9.00-18.00
pénztár: 8.45-16.55

Látogatói menetrend
Betartandó óvintézkedések
Zoób Kati: Repertoár - Az ellentétek harmóniája
A weboldal adatkezelési szabályzata itt érhető el. 
Tájékoztatás rendezvényen készült képek felhasználásáról

Projektek