Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

Eszterháza

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!" E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fõúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.

A kastély parkja és a kapcsolódó táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egyben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagyszabású, példaértékű megjelenése. A Zinner Ferenc, majd feltételezhetõen Jacoby tervei szerint formált park és tájegyüttes stílusjegyeit tekintve az európai barokk kertépítészet egyik legtisztább kompozíciója és a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere, amelynek fõbb vonalai, kompozíciós lényege és karaktert adó elemei ma is felismerhetők és rekonstruálhatóak.

Az általánosan vett művelődéstörténet országos jelentőségű központjaként is meg kell emlékezni a kastélyról. Herceg Esterházy "Fényes" Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testõrség parancsnoka, Mária Terézia rendelete alapján 120 fõs (5 évfolyam, évfolyamonként 24 fõvel) kiképzõ intézményt működtetett itt. A vármegyékből delegált nemes ifjak a katonai ismereteken kívül olasz, francia, német és latin nyelven tanultak. Az európai műveltség és kultúrtörténet magas szintű megértésére és élvezetére is megtanította az ifjakat a nívós oktatógárda: a zenét Joseph Haydn, az építészetet Hefele Menyhért, az irodalmat Bessenyei György irányításával ismerték meg. Az oktatómunkát is segítették a kastély gazdag gyűjteményei: könyvtára, képtára és metszetei. A 25 évesen vármegyéikbe hazatérõ ifjak magukkal vitték birtokukra az európai kultúra ismeretét, így ma már észrevétlenül beépült Eszterháza hatása a magyar kultúrtörténetbe.

Egyedülálló ugyanakkor már Eszterháza puszta elhelyezkedése is Kelet és Nyugat határán: maga a főépület a francia kastélyépítészet legkeletebbre merészkedő képviselője; a Fertő-tó viszont, amelynek mocsarai között az eredeti vadászkastélyt felépítették, egész Eurázsia legnyugatibb sztyeppei tava. Szinte jelképes, hogy a Nyugat és Kelet megosztottságát jelképező Vasfüggöny is a közvetlen közelben húzódott évtizedeken át; s hogy az osztrákok számára a Fertőzug ma is a pusztai romantikával, a Kelet "begyűrűzésével" egyenértékű, míg a mai Magyarországon épp Eszterháza az egyetlen hely, ahol valaha is tartós otthonra lelt a nyugati kultúra egyik vezető géniusza. Ugyanakkor Haydn jelenléte mégis nemzeti kultúránk, közelebbről a magyar főúri rezidenciális kultúra része és csúcsteljesítménye abban az értelemben, hogy egy művelt és zenei, valamint általában véve kulturális tekintetben rendkívül eredeti és koncepciózus magyar arisztokrata egészen tudatosan épített ki udvartartásában egy a kor legmagasabb színvonalán álló zenekart, majd operatársulatot, s bízott meg a vezetésével egy Joseph Haydnt. Azt a Haydnt, akit világhírű, ünnepelt zeneszerzőként is meg tudott tartani, s akinek nem csupán kenyéradója, hanem kamarapartnere is lehetett. Mindez pedig akkor is magyar zenetörténet, ha Haydn itt komponált zenéje csak kevés és felszíni magyar elemet tartalmaz.

Eszterházának már a puszta léte is európaiságunk megkerülhetetlen megtestesülése. Ha pedig megfelelő zenei programok révén Haydn művészetét újra elválaszthatatlanul összekapcsoljuk a - megújuló - kastéllyal, akkor az rövid időn belül Magyarország kulturális arculatának egyik meghatározó elemévé fog válni. Eszterháza egyike az európai zenekultúra legjelentősebb szentélyeinek - a nemzeti örökségünk egyik legértékesebb kincsében rejlő kivételes lehetőségeket csakis ennek szem előtt tartásával aknázhatjuk ki.

A Haydn-kutatás nagy öregje, az amerikai H. C. Robbins Landon a '70-es években leírta, hogy "Eszterháza elhalványította Kismarton ragyogását". Ez döntõen Esterházy Miklós herceg zenei igényességének és a Haydn zsenijének köszönhető. Eszterháza ezért a jövőben is csakis Haydnnal és zenéjével együtt, vagy inkább azzal a középpontban válhat azonossá egykori önmagával.

Látogatói információk

NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30

 

KARRIER

Projektek 

Parkoló - térkép