img not found!
breadcrumb img

Kastély- és családtörténet

Főoldal Esterházy-kastély
image not found
image not found
image not found

Kezdetek

“Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén. Először gróf Esterházy József építkezett a kiterjedt birtokon, 1720-ban egy bécsi építészt bízott meg egy 22 szobás vadászkastély megépítésével. 

“A magyar Versailles” - pompa Esterházy “Fényes” Miklós idején

A kastély a fénykorát, József másodszülött fia, Esterházy Miklós idején, a 18. század második felében élte. A herceg 1790-ben bekövetkezett haláláig szinte folyamatosan építkezett. Egy, az európai uralkodói udvarokkal vetekedő rezidenciát hozott létre. Az épületek, a berendezések, a műkincsek, a könyvtár, a színházak, a kert és az erdő, mind egy-egy darabkája a herceg által formált képnek, melynek köszönhetően Esterházy, mint művelt nagyúr, bőkezű mecénás, műértő és művész jelenhetett meg kortársai előtt. Szándékának megvalósulását jól tükrözi mellékneve: Fényes vagy Pompakedvelő. A barokk, rokokó és copf stílusú palotában mindennaposak voltak a pazar ünnepségek, melyeken Mária Terézia császárnő és I. Pál orosz cár vendégként, a kiváló zeneszerző, Joseph Haydn pedig udvari karmesterként vett részt. A birtokon épült opera- és bábszínházban hangzottak fel először a bécsi klasszicizmus atyjának halhatatlan művei. A kastély parkja is figyelemre méltó, mely a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása. A főúri fényűzés és szórakozás mellett Miklós herceg, mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka katonai kiképző intézményt is működtetett Fertődön, ahol a nemes ifjak a hadászati ismereteken túl nyelveket, zenét, építészetet és irodalmat is tanultak, Haydn, Hefele Menyhért és Bessenyei György irányításával.

A mellőzés évei

Miklós herceg halála után a fertődi pompa szertefoszlott. Esterházy II. Miklós herceg – a híres Esterházy-képtár alapítója – székhelyét visszatette Kismartonba, és az ottani kastélyt fejlesztette. Fertőd egykori tündérvilága a múlt homályába veszett, Haydn, a zene-, és színtársulat elhagyta a kastélyt, az opera színpadján hosszú időre kialudtak a fények.

A kastély második fénykora

A kastély második fénykora a századfordulóhoz köthető, amikor a fertődi lakosztályokat Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő számára felújították. Margitnak szívügye volt Eszterháza: lényegében egész hozományát a felújításra és a kertek megújítására költötte. A 20. század elején a parkot a kor ízlésének megfelelően felújították. A híres rózsakert a hajdani operaház helyén fekszik. 

A kastély története a 20. században

Az Esterházy család egészen a II. világháború végéig használta a kastélyegyüttest. A háború végén azonban egy időre a szovjet hadsereg költözött be. A katonák távozása után a kastélyt sorsára hagyták, a díszteremben terményeket tároltak, az értékes berendezést elhordta a szovjet hadsereg és a lakosság, a nyugati szárnyba kertészeti technikumot és szakgimnáziumot költöztettek be, a keleti szárnyban pedig növénynemesítő kutatóintézetet, majd szállásokat alakítottak ki. A világháború után a népi köztársaság kárpótlás nélkül kisajátította a birtokot, mely állami tulajdonba került. A felújítási munkák 1957-ben kezdődtek, és azóta is folytatódnak. A fertődi kastély 2014 óta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont kiemelt intézménye. A Központ mindent megtesz a kastély egykori pompájának visszaállítása érdekében, hogy a barokk tündérvilág újra elkápráztassa a látogatókat. 

Kastélypark

A kastély barokk parkját Esterházy „Fényes” Miklós herceg idejében alakították ki. A díszudvart szökőkutak díszítették, a 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát. A park mögött elterülő, mulatóerdő szélén két mesterséges vízesés, beljebb pedig Diana és Apolló, Fortuna és Vénusz temploma, több szökőkút, , valamint egy kínai mulatóház épült, amelyek az előkelő látogatók többnapos szórakoztatását szolgálták a kastély közelében épült bábszínházzal és operaházzal együtt.