img not found!
hu
en
de
breadcrumb img

Programok

Főoldal Programok
Jóga a kastélyban
Időszakos

Jóga a kastélyban

A fertődi Esterházy-kastély legújabb attrakciója várja a keleti kultúra és mozgás iránt érdeklődőket.

A kastély kilátóterében, a Belvedereben minden hónapban egyszer Horváth Beatrix jógaoktató segítségével kalandozhatnak a jóga világában. A nagy érdeklődésre való tekintettel újabb három alkalmat hirdetünk, melyre szeretettel várjuk régi és új vendégeinket.

Beatrix, Magyarországon elsőként az inside flow, zenés vinyasa flow koreográfiát tanítja óráin, melynek lényege, hogy a légzést és a mozdulatsorokat összehangolva zenére hangolódva, lépésről lépésre ismerhetik meg a jóga világát a résztvevők, majd a fő zenére összeáll a folyamat, vagyis a flow… Inspiráló, lélekemelő zene, festői naplemente és végtelen nyugalom várja a jógikat. Találkozzunk Eszterházán!

Maximális létszám 30 fő, érdemes időben jegyet váltani.

Haydn-Mozart hétvége „Lamentatione”
Időszakos

Haydn-Mozart hétvége „Lamentatione”

július 19., péntek, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809): 
17. F-dúr szimfónia, Hob. I:17
Allegro, Andante, ma non troppo, Finale: Allegro molto
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
F-dúr kettősverseny, K. 242 
Allegro, Adagio, Rondeau: Tempo di Menuetto
---
HAYDN:
26., d-moll („Lamentatione”) szimfónia, Hob. I:26 
Allegro assai con spirito, Adagio, Menuet – Trio
34., d-moll szimfónia, Hob. I:34
Adagio, Allegro, Menuet, Presto assai

Berecz Mihály, Somlai Petra – fortepiano 
Orfeo Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

Joseph Haydn 17., F-dúr szimfóniája első zeneigazgatói állása idején, Morzin gróf szolgálatában születhetett 1757 és 1761 között. A háromtételes mű gyors-lassú-gyors szerkezete, a vonóskar dominanciája és a fúvósok kísérő szerepe még az olasz preklasszikus szimfóniákat idézi. Mozart korai versenyművei szintén a korábbi hagyományokból táplálkoznak, ám 1776-ban komponált háromzongorás concertóján – amelyből két évvel később maga készített kétzongorás átiratot – dedikációjának címzettjei még figyelemreméltóbb nyomot hagytak. A mű könnyed hangvételét, megkomponált kadenciáit és a zenekar háttérben kísérő szerepét is a „liebhabereknek”, a Salzburg vezető zenei szalonját fenntartó Maria Antonia Lodronnak és lányainak köszönheti. Hasonlóképp alakította Haydn formai és esztétikai gondolkodását 1761-től kezdődő, közel három évtizedes szolgálata az Esterházy-udvarban. A zeneileg is kiművelt Esterházy hercegek elvárásai és a virtuóz udvari muzsikusok hangszeres tudásában rejlő lehetőségek ösztönözték Haydnt: gazdag szimfóniatermése a szórakoztató zenéktől egészen a drámai hangvételű művekig terjed. Az 1761 és 1765 között keletkezett 34., d-moll szimfónia lassú, gyászos Adagiójának hangja már a második tétel könnyed, Allegro zenéjében feloldódik, a Menüettben és a záró Presto tételben pedig újabb színekkel gazdagodik a zenekari hangzás. Az 1770-es években, a Sturm und Drang („vihar és vágy”) jegyében már súlyosabb művek is feltűnnek az életműben, mint például a 26., d-moll szimfónia. E mű alapjául a zeneszerző egy, korának nagyheti liturgiájából ismert éneket dolgoz fel a második tételben, az oboa és a második hegedű szólamában, míg az Allegro assai drámai fordulatai mintha Krisztus szenvedéstörténetének atmoszféráját festenék meg.

A Haydneum nyáresti koncertsorozatát a Vashegyi György vezényelte Orfeo Zenekar nyitja meg két, már jól ismert fortepiano-művész, a Hágai Királyi Zeneakadémia professzora, Somlai Petra és számos nemzetközi zongoraverseny első helyezettje, Berecz Mihály közreműködésével.  

Haydn-Mozart hétvége „Jeunehomme”
Időszakos

Haydn-Mozart hétvége „Jeunehomme”

július 20., szombat, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
16., B-dúr szimfónia, Hob. I:16
Allegro, Andante, Finale: Presto
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
Esz-dúr („Jeunehomme”) zongoraverseny, K. 271
Allegro, Andantino, Rondo: Presto 
---
HAYDN: 
52., c-moll szimfónia, Hob. I:52
Allegro assai con brio, Andante, Menuetto: Allegretto, Finale: Presto

Somlai Petra – fortepiano
Orfeo Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

Haydn az Esterházy-udvar másodkarnagyaként 1761 és 1766 között mintegy 25 művet komponált, a 16., B-dúr szimfóniát ezen belül is a legkorábbi opuszai közé sorolhatjuk. Izgalmas korlenyomat Haydn életművében: az első tétel jellegzetes sóhajmotívumaiban és 6/8-os lüktetésű, vibráló zárótételében a mannheimi stílus hatását érezzük, míg második, Andante tétele még barokkos stílusjegyeket visel. Mozart 1777-ben, a francia zongoravirtuóz, Jeunehomme kisasszony látogatása kapcsán komponált K. 271-es zongoraversenye ugyancsak kivételes darab. Szembeötlő az alig 27 éves zeneszerző technikai érettsége, a zongora és a zenekar kifinomult párbeszéde. A zenekar fanfárszerű nyitófrázisára a zongora meglepetésszerűen már a második ütemben válaszol. Operáinak stílusát idézi a második, c-moll tétel tragikus hangvétele, melyet a gazdagon díszített, lendületes rondó tör meg. Haydn feltehetőleg 1772-ben, Sturm und Drang periódusában írta meg 52., c-moll szimfóniáját. Már az első tétel kezdete is megdöbbentő, a drámai főtéma unisono szólal meg, e hangot a tétel során epizodikusan feltűnő lírai dallamok sem oldják fel. Kromatikus frázisaival a szonátaformában komponált második tétel is e baljós hangulatot veszi át, amelyen néha átszüremlik a pasztorális hangvétel. A menüett visszaidézi az első tétel főtémáját, amely a mindent elsöprő Presto tételben nyer végül feloldást.

A koncerten a hazai régizenejáték jeles képviselője, az Orfeo Zenekar lép ismét pódiumra Vashegyi György vezényletével, szólót játszik a Junior Prima díjas fortepiano-művész, Somlai Petra. 

Haydn-Mozart hétvége „Tűz”
Időszakos

Haydn-Mozart hétvége „Tűz”

július 21., vasárnap, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809): 
28., A-dúr szimfónia, Hob. I:28
Allegro di molto, Poco adagio, Menuet: Allegro molto, Presto assai
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
A-dúr zongoraverseny, K. 414
Allegro, Andante, Allegretto
---
HAYDN: 
29., E-dúr szimfónia, Hob. I:29
Allegro di molto, Andante, Menuet: Allegretto, Finale: Presto
59., A-dúr („Tűz”) szimfónia, Hob. I:59 
Presto, Andante o più tosto allegretto, Menuetto, Allegro assai
Berecz Mihály – fortepiano
Orfeo Zenekar
vezényel: Vashegyi György

Az avatott historikus előadók – Berecz Mihály és a Vashegyi György vezényelte Orfeo Zenekar – estjének gerincét Haydn Eszterházán komponált szimfóniái adják. Az udvar, amely I. („Pompakedvelő”) Miklós idején indult igazán virágzásnak, Haydn másodkarnagyi működése alatt még csak 13-15 zenészt számlált, ám korai szimfóniáinak értékéből ez mit sem von le. Az 1765-ben komponált 28. és 29. szimfónia igazi magasrendű kamaramuzsika. Az oboa- és kürtpárokra, vonósokra és continuóra íródott 28. szimfónia nyitótételét Haydn a főtémából építi fel, a tétel kohézióját a jellegzetes, mindvégig lüktető ritmika kölcsönzi, miközben a zenekari hangszín folyamatosan változik. A vonós fogantatású lassú, Adagio tételt különleges színfolt, magyarosnak is nevezhető Menüett követi, amelyben a vonósok dudát imitálnak. A szimfónia egy vidám, 6/8-os Presto assai tétellel ér véget. 1766-tól a komponista stílusát az udvar megélénkülő színházi élete határozta meg, eredetileg az 59. („Tűz”) szimfónia is színházi kísérőzene lehetett. Haydn előszeretettel játszik a dinamikai és hangnemi kontrasztokkal, a szólamok virtuozitása a zenészek mesterségbeli tudásáról tanúskodik. A Presto tétel izgatott, folytonos mozgása hirtelen torkollik a csendbe, a vonósok által dominált lassú tétel a dúr és moll ellentétpárral játszik, míg a Menüettet követő zárótételben a kürtök hangja már az önfeledt vadászatot idézi.  
Haydnnel szemben Mozart szélesebb közönséget igyekezett megnyerni magának, koncertzongoristaként elért sikerei nyomán 1782–83-ban három zongoraversenyt komponált amelyek „briliánsak, de kellemesek a fül számára”. Az A-dúr concertó kecses, ám magas fokú virtuozitást igénylő mű, melynek második tétele különösen nevezetes: témáját Mozart példaképe, a „londoni Bach”, Johann Christian egyik nyitányából kölcsönözte. A derűs D-dúr hangnem néhol melankolikussá válik, mintha Mozart mementója lenne az 1782. január 1-jén elhunyt zeneszerző emlékére. A művet mesteri, könnyed rondó tétel zárja. 

Eszterháza mesterei - Haydn & Werner
Időszakos

Eszterháza mesterei - Haydn & Werner

július 26., péntek, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809): 
Ave Regina in A, Hob. XXIIIb:3
Gregor Joseph WERNER (1693–1766):
Ave Regina in a (Ms. mus. III. 152) 
Salve Regina in d (Ms. mus. III. 113) 
Pastorella in D (Ms. mus. III. 287) 
Vivace moderato, Larghetto, Allegro passato
Lytaniae della Santissima Madona in g (Ms. mus. III. 66) 
Salve Regina in B (Ms. mus. III. 144) 
Offertorium in stylo madrigali pro Cana Domini (Ms. mus. III. 60)
Salve Regina in g (Ms. mus. III. 131) 
Pastorella in G (Ms. mus. III. 288) 
Andante ma non troppo, Largo, Allegro assai
Alma Redemptoris Mater in g (Ms. mus. III. 169) 
Vesperae de Confessore (Ms. mus. III. 99) 
Kalafszky Adriána – szoprán
Thurnay Viola – alt
Bárány Péter – kontratenor
Komáromi Márton – tenor
Borka Ákos, Melkovics Zoltán – basszus
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
vezényel: Vashegyi György

Haydn Esterházy-udvarba kerülésével az 1728 óta ott szolgáló udvari zeneszerző, Gregor Joseph Werner megtarthatta első karnagyi pozícióját, de „magas kora és ebből következő gyakori gyengélkedése miatt” csak a szívének különösen kedves egyházzene komponálását bízták rá. A koncerten kiváló énekes szólisták és a Vashegyi György vezényelte Purcell Kórus és Orfeo Zenekar tolmácsolásában Haydn korai Mária-himnuszát követően Gregor Joseph Werner 1750 és 1763 között készült egyházi művei hangzanak el. E művek stílusát szigorú ellenpontos szerkesztés jellemzi, Werner zenéje mégsem statikus, az egyhangúságot gyakran imitációval és a zenei hangsúlyok játékával töri meg. Rövid Mária-antifónái a klasszikus vokális polifónia ékszerei, míg a háromtételes zenekari Pastorellákban inkább egyszerű, népies témákat használ. Wernerhez hasonlóan Haydn – aki csaknem egy évtizeden át volt a bécsi Stephansdom fiúkórusának tagja – az egyházi zene avatott ismerőjének számított. A Salve Regina Werner zsoltáraival egy időben készült, és akárcsak Wernernek, a Mária-himnusz költői szövege a fiatal zeneszerző számára is bőséges alkalmat kínált a szófestésre és retorikai figurák használatára. 

Időszakos

július 27., szombat, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
33., c-moll szonáta, Hob. XVI:20
Moderato, Andante con moto, Finale: Allegro
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
C-dúr szonáta négy kézre, K. 521
Allegro, Andante, Allegretto
---
HAYDN:
54., G-dúr szonáta, Hob. XVI:40
Allegro innocente, Presto
MOZART: 
D-dúr szonáta két zongorára, K. 448
Allegro con spirito, Andante, Molto allegro

Berecz Mihály, Somlai Petra – fortepiano


A fortepiano megjelenése, új, kontrasztokban gazdag kifejezésmódja átalakította a bécsi klasszika billentyűszenéjét. Haydn 1771-ben, a Sturm und Drang jegyében készült szenvedélyes c-moll szonátája már minden bizonnyal e hangszerre íródott. A klasszikus keretek között az Empfindsamer Stil (érzelmes stílus) hirtelen hangulati változásai, érzékeny disszonanciái jellemzik szonátáját, különösen a virtuóz zárótételben. Moll hangnemű drámai szakaszok színezik az 1784-ben komponált G-dúr szonáta táncos lüktetésű Allegretto innocente (gyorsacskán, ártatlanul) tételét is. A bécsi szalonokban voltaképpen professzionális fokon játszó Auenbrugger nővéreknek komponált kéttételes mű Presto tételét is a dúr-moll hangnemváltások kontrasztja uralja, gyors futamai, kifejezésbeli gazdagsága a korabeli hangszeres technika legjavát kínálja a hallgatónak. Mozart négykezes szonátái már koncertpódiumra készültek: D-dúr kétzongorás szonátája első bécsi éveiben, 1781-ben készült el, ajánlása tanítványának, Josepha Barbara Auerhammernak szól. A két zongora hol egymás ellenpontjául szolgál, hol párbeszédet folytat egymással. A második, Andante tétel két zongorán felváltva éneklő lírai témája a gáláns stílus ékes példája, a darabot pedig humoros, lendületes rondófinálé zárja. A Don Giovannival egy időben – Mozart pályájának csúcsán – komponált négykezes C-dúr szonáta messze túlmutat a házimuzsikálás keretein. Az első tétel markáns unisonói a zeneszerző bécsi zongoraversenyeinek stílusát idézik. A második tétel törékeny, finom hangvételével a klasszikus szépség megtestesítője, melyet végül egy táncos lüktetésű, gavottra emlékeztető rondófinálé követ. A 18. századi billentyűszene rejtelmeibe a korszak és a hangszer avatott ismerői, Somlai Petra és Berecz Mihály fortepiano-művészek vezetik be a hallgatóságot. 

Időszakos

július 28., vasárnap, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
53., e-moll szonáta, Hob. XVI:34
Presto, Adagio, Molto vivace
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
C-dúr szonáta négy kézre, K. 521
Allegro, Andante, Allegretto
---
HAYDN: 
36., C-dúr szonáta, Hob. XVI:21
Allegro, Adagio, Presto
MOZART: 
D-dúr szonáta két zongorára, K. 448
Allegro con spirito, Andante, Molto allegro

Berecz Mihály, Somlai Petra – fortepiano

Mozart majdnem minden zongoraművét, a hegedűszonátákat és a triókat is saját használatra komponálta, mint a koncerten elhangzó C-dúr és D-dúr szonátát. A korai bécsi éveiben készült kétzongorás D-dúr szonátát 1781-ben tanítványának, Josepha Barbara Auerhammernak ajánlotta, akivel hamarosan a koncertpódiumon is közösen adta elő. A két zongorában rejlő lehetőségeket Mozart maradéktalanul kiaknázza: a szólamok hol egymás ellenpontjaiként szolgálnak, hol párbeszédet folytatnak. A második, Andante tétel két zongorán felváltva éneklő lírai témája a gáláns stílus ékes példája, a darabot pedig humoros, lendületes rondófinálé zárja. Pár évvel később, pályája csúcsán, a Don Giovanni évében komponált négykezes C-dúr szonátája már messze meghaladja a házimuzsikálás kereteit, megfogalmazása bécsi zongoraversenyeinek stílusát, tömörségét idézi. Az Andante törékeny, finom témája a klasszikus szépség megtestesítője, amelyet egy táncos lüktetésű, humoros rondófinálé követ. Haydn első bécsi kiadású művei, köztük a 21., C-dúr szonáta, 1774-ben láttak napvilágot az Esterházy hercegnek ajánlva, aki valószínűleg a költségeket is állta. A szélesebb közönségnek, a liebhabereknek (műkedvelőknek) szóló művek stílusa már könnyedebb hangvételű, ám kihasználják a fortepiano dinamikai lehetőségeit, akárcsak Haydn egyik legszenvedélyesebb műve, az e-moll szonáta. Az 1778-ban komponált mű a dúr-moll ellentétpárra épül, és az első tétel komor hangvételétől a humoros zárótételig vezet. A koncerten a hazai régizenejáték ismert előadói, Somlai Petra és Berecz Mihály fortepiano-művészek lépnek pódiumra. 

Időszakos

 augusztus 2., péntek, 19:00, Apolló-terem, 19:00

„LITTLE GENIUS AMONGST GIANTS” [„Kis zseni az óriások között”]
Georg DRUSCHETZKY (1745–1819): 
3., D-dúr oboakvartett 
Moderato, Adagio non troppo, Rondo
Franz SCHUBERT (1797–1828): 
B-dúr vonóstrió, D 581, I. Allegro moderato
Joseph HAYDN (1732–1809): 
F-dúr vonósnégyes, op. 50, No. 5, Hob. III:48 (Joseph Rosinack és Eduard Wesly átiratában)
Allegro moderato, Poco adagio, Tempo di Menuetto: Allegretto, Finale: Vivace
---
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
C-dúr („Disszonancia”) vonósnégyes, K. 465, 
II. Andante cantabile (Eduard Wesly átiratában)
Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827):
Esz-dúr vonóstrió, op. 3, VI. Finale: Allegro 
DRUSCHETZKY: 
1.C-dúr oboakvartett
Allegro, Menuetto: Allegretto, Andante, Allegro con variazioni

Grundmann Quartett
Eduard Wesly – oboa
Ulrike Titze – hegedű
Bettina Ihrig – brácsa
Ulrike Becker – cselló

Druschetzky műjegyzékébe pillantva százötven fúvóspartitáján túl huszonhét szimfóniát, kilenc misét, két operát, tizenhat oboanégyest és negyvenkilenc vonósnégyest talál a kíváncsi olvasó. A sokoldalú komponistát az óriások – Haydn, Mozart, Beethoven és a fiatal Schubert – árnyékában kortársai csak közepes minőségű fúvósszerzőnek tekintették, holott ennél jóval invenciózusabb alkotó volt. Művei formai felépítéséből is kitűnik, hogy a bécsi mesterek által létrehozott modelleket követte: dalai schuberti ihletésűek, vonós- és oboanégyesei négy tételből állnak, akárcsak Haydn kvartettjei, amelyek tételrendje az 1780-as évektől, Haydn op. 50-es kvartettjeitől szilárdul meg. A gyors nyitótételt lassú, melankolikus, gyakran variációs tétel követi, a tánctétel már szinte mindig a harmadik helyen áll, végül gyors tempójú, súlyos, szonátaformájú finálé zárja a művet. Haydn és Mozart korai kvartett-témái is játékosak, bensőséges hang, kifinomult hangszerelés és szellemesség jellemzi őket, akárcsak Beethoven op. 3-as korai vonóstriója, míg Schubert disszonanciái már megbontják a klasszikus harmóniavilágot. A 2010-ben megalakult, Európa-szerte koncertező Grundmann Quartett a kortársak művein, Eduard Wesly átiratain keresztül engednek betekintést a cseh klasszikus zeneszerző, Georg Druschetzky alkotói műhelyébe.

„Bécsi klasszikusok” – Paulik László és Balog József hegedű-fortepianoestje
Időszakos

„Bécsi klasszikusok” – Paulik László és Balog József hegedű-fortepianoestje

augusztus 3., szombat, 19:00, Apolló-terem

Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
21., e-moll szonáta hegedűre és zongorára, K. 304
Allegro, Tempo di menuetto
Joseph HAYDN (1732–1809):
44., Esz-dúr szonáta, Hob. XVI:49
Allegro, Adagio e cantabile, Finale: Tempo di minuet
---
HAYDN:
f-moll variációk zongorára, Hob. VII:6
Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827): 
F-dúr („Tavaszi”) szonáta, op. 24
Allegro, Adagio molto espressivo, Scherzo: Allegro molto, Rondo: Allegro ma non troppo

Paulik László – hegedű
Balog József – fortepiano

Letisztult zenei szépség, klasszikus forma. Paulik László és Balog József estjén a bécsi klasszika termésének legjava csendül fel: Mozart és Beethoven hegedű-zongora szonátái keretezik Haydn amatőr fortepiano-játékos barátnőjéhez írt billentyűsműveit. 
Mozart 1778-ban, párizsi tartózkodása alatt komponálta e-moll hegedű-zongora szonátáját a mannheimi választófejedelem feleségének, egy hat szonátát magába foglaló sorozat utolsó darabjaként. A kéttételes szonáta moll hangneme sem általános, de Mozart narratív modellje is változik: ezúttal nem boldogság és félelem ellentétére épít, művében az eszményi valóság és a belső zaklatottság szimbiózisszerűen olvad össze. Beethoven F-dúr szonátája 1801-ben készült el, ajánlása Moritz von Fries grófnak szól. Mozart érett műveihez hasonlóan a két hangszer egyenrangú partnerként jelenik meg. A derűs Allegro tételt – amelynek életigenlő, éneklő nyitótémája után kapta a szonáta a „Tavasz” elnevezést – a finoman kidolgozott lassú tétel és egy haydni humorú, szeszélyes Scherzo követi, majd a művet egy játékos, lendületes rondó zárja le. Esz-dúr szonátáját Haydn hivatalosan az Esterházy-udvar házvezetőnőjének dedikálta, de leveleiből tudjuk, hogy „kicsit nehéz, de érzéssel teli” művét 1790-ben amatőr fortepiano-játékos barátnőjének, Maria Anna von Genzinger asszonynak szánta. A főszerep a virtuóz futamok, pergő kíséret fölött éneklő dallamé, amelyet Haydn mesteri módon variál, mintha csak improvizáció volna, és keze nyomán még a régi menüettfinálékat idéző zárótétel is nagyszabású rondóvá alakul. Három évvel későbbi, személyes hangvételű f-moll variációja Genzingerné halálára reflektál, panaszai meghallgatójának állítva emléket. 

„Kamarezene a kastélyban” Paulik László, Börzsönyi Máté és Balog József estje
Időszakos

„Kamarezene a kastélyban” Paulik László, Börzsönyi Máté és Balog József estje

augusztus 4., vasárnap, 19:00, Apolló-terem

Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827): 
F-dúr kürt-zongora szonáta, op. 17
Allegro moderato, Poco adagio, quasi andante, Rondo: Allegro moderato 
Joseph HAYDN (1732–1809): 
60., C-dúr szonáta zongorára, Hob. XVI:50 
Allegro, Adagio, Allegro molto
---
Johannes BRAHMS (1833–1897): 
Esz-dúr trió kürtre, hegedűre és zongorára, op. 40
Andante, Scherzo: Allegro, Adagio mesto, Allegro con brio

Paulik László – hegedű
Börzsönyi Máté – kürt
Balog József – fortepiano

F-dúr kürt-zongora szonátáját Beethoven 1800-ban vetette papírra, miután Bécsben találkozott az Európa-szerte ismert cseh kürtművésszel, Johann Wenzel Stichhel, akivel hamarosan közösen mutatta be a művet a bécsi Hofburgtheaterben, pár héttel később pedig Budán. A Mozart idejében csak harmóniakitöltő szerepet játszó hangszer a 18. század végén vált dallamhordozóvá, így Beethoven szonátájában a zongora futamai fölött már a kürt énekel. Az első, a zongora és a kürt párbeszédére épülő nyitótételt egy mindössze 17 ütemes Adagio követi, amely közvetlenül kapcsolódik a záró rondóhoz. London virágzó polgári zenekultúrája, nyilvános hangversenyei ösztönözhették Haydnt három, önálló opuszokként napvilágot látott szonátája megkomponálására. A C-dúr szonáta játékos nyitótétele egy egyszerű motívumból robbanásszerűen válik virtuóz koncertdarabbá, a hagyományosan éneklő második tétel megnyugvása pedig szélsőséges, improvizatív Allegróba csap át. Brahms 1865-ben keletkezett kürttriója idejére a hangszer mind technikai, mind jelentésbeli változásokon átment: Weber után a hazát, a német nemzetet jelképezte. Brahms mégis ezer szállal kötődik a bécsi klasszikusokhoz, triója igazi természetzene, amelyben a szólamok tökéletesen egyenrangú partnerek. A ringatózó Andante, a népdalokat idéző Scherzo és a panaszos Adagio egyaránt borongós, romantikus hangulatát az utolsó tétel felszabadult vadászjelenete töri meg.   

Kastélykert Mozi
Időszakos

Kastélykert Mozi

Igazán különleges nyári programot kerestek? Gyertek és kertmozizzatok velünk a csillagos ég alatt augusztus 8-án, csütörtökön!

A kényelmesebbek és a korán érkezők, akár padon ülve, míg a romantikát kedvelők a saját pokrócukon fekve élvezhetik a filmnézést a meseszép Esterházy-kastély parkjában. Jane Austen regényének adaptációja és a páratlan helyszín mindenki számára remek programot és maradandó élményt kínál.

Film: Büszkeség és balítélet
Kapunyitás: 18:30-tól
Filmvetítés kezdete: 20:30
Részvételi díj: 2500 Ft/fő
Kombinált részvételi jegy: 5500 Ft/fő - a jegy tartalmazza: a Kertmozi vetítésén való részvételt, valamint a Kastélyba való belépést és a tárlat megtekintését.
18:30 Tárlatvezetés I.- kombinált jeggyel
18:45 Tárlatvezetés II. - kombinált jeggyel
20:30 Filmvetítés kezdete
Esőnap: rossz idő esetén a program 08.14-én kerül megrendezésre
Helyszín: Esterházy-kastély Díszudvara

Kérünk, ezen az estén hagyd otthon kiskedvencedet. A piknik hangulatról mi gondoskodunk, így plédekkel és babzsákokkal készülünk, de ha szeretnéd, hozd el saját pokrócod! A teljes moziélményhez popcorn, üdítő, hideg sör és fröccs vár rád (ezért kérjük, ételt és italt ne hozz be magaddal)!

A jegyértékesítés hamarosan indul.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Rendezvényen készült fénykép- és videófelvételek készítésével kapcsolatos adatkezelésről bővebben itt.

Balázs János fortepianoestje
Időszakos

Balázs János fortepianoestje

augusztus 9., péntek, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
48., C-dúr szonáta, Hob. XVI:35
Allegro con brio, Adagio, Finale: Allegro
Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827): 
8., c-moll („Patetikus”) zongoraszonáta, op. 13
Grave, Adagio cantabile, Rondo: Allegro 
---
HAYDN:
50., D-dúr szonáta, Hob. XVI:37
Allegro con brio, Largo e sostenuto, Finale: Presto ma non troppo
BEETHOVEN:
14., cisz-moll („Holdfény”) zongoraszonáta, op. 27/2 
Adagio sostenuto, Allegretto, Presto agitato

Balázs János – fortepiano

Haydnt és Beethovent – mestert és tanítványt – már egy új korszak zeneesztétikája választja el egymástól. Az első bécsi mester, Haydn szonátái még házimuzsikálásra szánt, bensőséges darabok, jóllehet kifinomult játéktechnikát igényelnek, mint a bécsi zenés szalonokban fortepianózó és éneklő Auenbrugger nővéreknek dedikált, az 1770-es években komponált 48., C-dúr és 50., D-dúr szonáta. E művek derűt árasztanak: játékos, olykor népies témáikat az első, szonátaformájú tételekben fogalmazza meg, melyeket lírai, éneklő lassú tétel, majd szellemes rondó követ. A moll témák csak epizódokként tűnnek fel, különösen a zárótételben, de Haydn hamar visszaidézi a zene kezdeti, felszabadult hangvételét. A klasszikus mester nem véletlenül sokallta diákja op. 1-es triójának dinamikai és tempóbeli szélsőségeit, túlzásnak vélt kromatikáját. Kritikáját Beethoven végül a legcsekélyebb figyelemre sem méltatta, és mind bonyolultabb c-moll művek komponálásába kezdett, amelyek legsikeresebb korai megtestesülése a „Patetikus” szonáta. Az 1788–89-ben írt, Lichnowsky hercegnek dedikált mű lassú bevezetése is érezteti már a stílusváltozást, akár merész modulációi, súlyos karaktere, amelyet a francia nyitány pontozott ritmusával ötvöz. „Holdfény” szonátájában még tovább megy, ahogy alcíme (Sonata quasi una Fantasia) is utal rá, e fantázia szétfeszíti a klasszikus formavilágot: szövésmódja – amely későbbi címét is ihlette – álmodozó, rögtönzésszerű. A hazai és nemzetközi koncerttermekben egyaránt sikerrel szereplő, Kossuth-díjas zongorista, Balázs János ezúttal fortepianón játssza a késő klasszika legszebb szólószonátáit. 

Horti Lilla és Balázs János kamaraestje
Időszakos

Horti Lilla és Balázs János kamaraestje

augusztus 10., szombat, 19:00

Louis-Claude DAQUIN (1694–1772):
Livre de pièces de clavecin, No. 3, La coucou (A kakukk)
Jean-Philippe RAMEAU (1683–1764): 
La poule (A tyúk)
Joseph HAYDN (1732–1809):
’Signor voi sapete’, Rosina áriája, Il matrimonio per inganno, Hob. XXIVb:7
’Non v’è chi mi aiuta’, Gasparina áriája, La canterina, Hob. XXVIII:2 
’É la pompa’, Sandrina áriája, L’infedeltà delusa, Hob. XXVIII:5 
’Quando la rosa... Finché l’agnello’, Nannina áriája, La Metilde ritrovata, Hob.XXIVB:3 
’Berenice, che fai?’, Berenice jelenete, Hob. XXIVa:10 
---
HAYDN:
Abschiedslied, Hob. HXXVIa:F1
The Mermaid’s song, Hob. HXXVIa:25, No. 1
Fidelity, Hob. HXXVIa:30 
Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827):
Hoffnung, op. 82, No. 1
Andenken, WoO 136
Franz SCHUBERT (1797–1828):
Asz-dúr impromptu, op. 90 

Der Musensohn, D 764 
Du bist die Ruh, D 776 
Erlkönig, D 328

Horti Lilla – szoprán
Balázs János – fortepiano

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész és a fiatal, Junior Prima díjas énekesnő, Horti Lilla közös estje színes ízelítőt nyújt a barokk zenétől egészen a kora romantikáig. Az alapvetően vokális műsort a francia barokk jeles képviselői, Rameau és Daquin egy-egy természetábrázoló karakterdarabja vezeti be, amelyek friss futamaiból könnyedén kihallható a vissza-visszatérő főtéma madárfüttye, jellegzetes hangja. Bár a dal műfaja csak a 19. században kerül a művészi zsánerek közé, a 18. századi opera emberábrázolása, eltávolodása a barokk színpad stilizált világától előfeltétele Schubert dalköltészetének. I. („Pompakedvelő”) Miklós kívánságára 1766-tól idejének nagy részét Haydn operakomponálással töltötte, művei rangját pedig Mária Terézia mondása is jelzi: „Ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek.” Az 1773-ban a császárnő látogatására készült L’infedeltà delusa (Aki hűtlen, pórul jár) című, valamint vele egyidős operáiban Haydn elhagyja az olasz opera buffa dramaturgiai konvencióit, a komikum és a komoly szál párhuzamosan fut. Zenéjét gyönyörű szcénák, hatásos fordulatok jellemzik, akár a két évtizeddel később, 1795-ben született Scena di Berenicét, amely drámai eszközökkel plasztikusan ábrázolja a hősnő fájdalmát. Schubert 1827-ben komponált impromptujétől a koncert második fele a műfaj átalakulását bemutató dalpanoráma: Haydn Original Canzonettas című gyűjteményéből, 1794-ből származó dalaitól az érzelmi tartalom kifejezésére törekvő, drámai liedekig, Schubert 1815-ben Goethe versére komponált Erlkönigjéig (Rémkirály) terjed.

„Zenei kalendárium” az Aura Musicale együttessel
Időszakos

„Zenei kalendárium” az Aura Musicale együttessel

augusztus 11., vasárnap, 19:00, Apolló-terem

Gregor Joseph WERNER (1693–1766):
Zenei kalendárium – Május
A kertész: Allegro, Menuet, A fülemüle: Tempo ordinario, Menuet, Visszhang: Molto allegro
Anton KRAFT (1749–1820):
G-dúr csellószonáta, op. 1, No. 2
Moderato, Adagio, Finale. Rondo con variazioni: Allegretto
Joseph HAYDN (1732–1809):
D-dúr vonóstrió, op. 53, No. 3, Hob. XVI:42
Andante con espressione, Vivace assai
 ---
WERNER:
Zenei kalendárium – Július
A lustálkodó: Larghetto, Menuet, A vihar: Vivace/Allegro, Csendes idő: Allegretto, A pince: Vivace
HAYDN:
G-dúr vonóstrió, op. 53, No. 1, Hob. XVI:40
Allegretto e innocente, Presto
HAYDN:
6., C-dúr szonáta, Hob. V:16
Allegro, Menuetto, Presto 

Aura Musicale 
Lina Tur Bonet – hegedű
Posvanecz Éva – hegedű, brácsa
Máté Balázs – cselló
Dinyés Soma – fortepiano

Az Aura Musicale barokk kamaraegyüttes az Esterházy-tündérvilág sokszínű zenekultúráját tárja fel a hallgatóság előtt a két udvari karnagy, Gregor Joseph Werner és Joseph Haydn, valamint a csellista-zeneszerző, Anton Kraft művein keresztül. Werner, Haydn elődje 1728-ban került az Esterházy-udvarba, és egészen 1766-ban bekövetkezett haláláig ott is szolgált. 1748-ban Esterházy Pál Antal hercegnek különleges szvitsorozatot komponált két hegedűre és basso continuóra, amelyben az év tizenkét hónapját öntötte zenébe. Sorozatába a természetfestésen túl komikus életképek is bekerültek: a május a természet éledését, a madárcsicsergést és a kertészkedést hozza magával, a júliusi lustálkodót elnyújtott glissandókkal, ásításra emlékeztető zenei hatásokkal jeleníti meg, míg a vihar és mennydörgés képeit a csendes idő és a vidám pincelátogatás váltja fel. Pályája elején Haydn számos triót komponált, kivált a barytonon is kitűnően játszó I. Miklós herceg számára, míg a kvartett műfajának népszerűsége háttérbe nem szorította őket, így a koncerttermekben ma is ritkábban hangzanak el ínyenceknek, hozzáértőknek szánt triói. Az Aura Musicale programjában kuriózumként tekinthetünk a két, eredetileg szólószonátaként megkomponált op. 53-as vonóstrióra, akárcsak Anton Kraft op. 1-es csellószonátájára. A Prágában jogot és filozófiát hallgató Kraft 1778-ban Werner kapcsolatai révén került vezető csellistaként I. Miklós szolgálatába, kisszámú opuszai Haydn és Werner műveihez hasonlóan az udvari zenekar számára készültek. Az Aura Musicale korabeli hangszereken eleveníti fel az Esterházy-udvar zenekultúrájának atmoszféráját. 

Jóga a kastélyban
Időszakos

Jóga a kastélyban

A fertődi Esterházy-kastély legújabb attrakciója várja a keleti kultúra és mozgás iránt érdeklődőket.

A kastély kilátóterében, a Belvedereben minden hónapban egyszer Horváth Beatrix jógaoktató segítségével kalandozhatnak a jóga világában. A nagy érdeklődésre való tekintettel újabb három alkalmat hirdetünk, melyre szeretettel várjuk régi és új vendégeinket. Beatrix, Magyarországon elsőként az inside flow, zenés vinyasa flow koreográfiát tanítja óráin, melynek lényege, hogy a légzést és a mozdulatsorokat összehangolva zenére hangolódva, lépésről lépésre ismerhetik meg a jóga világát a résztvevők, majd a fő zenére összeáll a folyamat, vagyis a flow… Inspiráló, lélekemelő zene, festői naplemente és végtelen nyugalom várja a jógikat. Találkozzunk Eszterházán!

Maximális létszám 30 fő, érdemes időben jegyet váltani.

Kovács Ágnes és Hilko Dumno dalestje – Haydn, Mozart, Süssmayr, Schubert
Időszakos

Kovács Ágnes és Hilko Dumno dalestje – Haydn, Mozart, Süssmayr, Schubert

augusztus 16., péntek, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
XII Lieder für das Clavier (12 Dal billentyűs hangszerre), Hob. XXVI.a:1-12 
An Iris
An Thyrsis
Trost unglücklicher Liebe
Die Landlust
Liebeslied
Die zu späte Ankunft der Mutter
Franz Xaver SÜSSMAYR (1766–1803): 
3 Lieder aus der Esterházy Sammlung (Három dal az Esterházy-gyűjteményből)
Vergiss mein nicht
Ich bin von ihr verlassen
Aus Leichtsinn, Unbestand
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 
Als Luise die Briefe ihres ungetreuen Liebhabers verbrannte, K. 520
Das Veilchen, K. 476
Abendempfindung, K. 523
----
HAYDN:
VI Original Canzonettas I, Hob. XXVIa:27-28
A pastoral song
Despair
VI Original Canzonettas II, Hob. XXVIa:35
Piercing eyes
Franz SCHUBERT (1797–1828):
Im Frühling, D 882 
Suleika I., D 720 
Suleika II., D 717
Mignon III., So lasst mich scheinen, D 469
Des Fischers Liebesglück, D 933 
Die Sterne, D 939 
Nacht und Träume, D 827

Kovács Ágnes – szoprán
Hilko Dumno – fortepiano


A Haydneum eszterházi koncertjére a fortepiano-művész Hilko Dumno és az est vokális közreműködője, Kovács Ágnes a klasszika és a kora romantika dalterméséből, különleges szépségű művek közül válogatott. Az elemzők gyakran hangsúlyozzák a 18. századi dalok –Haydn, Mozart és Süssmayr darabjainak – egyszerűségét. Az 1780-as években kialakuló, nemzeti érzelmeket tükröző bécsi daltradíció mégis vitathatatlanul sokszínű: a könnyed népies daloktól a hangulatképeken át a tréfás ariettákig terjed. Az Artaria kiadó 1780-ban kérte fel Haydnt két német sorozat megírására, amelyek közül az első 1781-ben XII Lieder für das Clavier I. címmel jelent meg nyomtatásban, majd ezt követte 1784-ben a II. kötet. A vegyes irodalmi igényű szövegválasztás a kor szokásait tükrözi, de az egyszerűbb zongorakísérettel rendelkező, viszonylag rövid, strófikus dalok zeneileg mégis változatosak, kifinomult ritmikai és formai megoldásokkal élnek. 1794–95-ben készült angol canzonettái merőben különböznek a német hagyományoktól: az Anne Hunter és Shakespeare verseire írt, végigkomponált dalok komplexitása már valódi művészi feladat elé állítja az előadót. Haydnnel szemben Mozart gyakran csak barátainak komponált dalokat, Als Luise című dalát Gottfried Jaquin számára egyenesen udvarlási célra szerezte 1791-ben. Schubert dalai a szövegkifejezés legtökéletesebb formájára, az ének- és zongoraszólam egyenrangúságára, az atmoszféra megteremtésére törekszenek. Goethe kiemelt helyet foglal el életművében: Suleikáját kétszer is megzenésíti, de eltérő zenei megfogalmazásában a vers is különböző értelmezéseket kap.

„A Megváltó hét utolsó szava a kereszten” – Tóth-Vajna Zsombor fortepianoestje
Időszakos

„A Megváltó hét utolsó szava a kereszten” – Tóth-Vajna Zsombor fortepianoestje

augusztus 17., szombat, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
A Megváltó hét utolsó szava a kereszten, Hob. XX:1C 
(1787-es fortepiano-változat)

Tóth-Vajna Zsombor – fortepiano 
Közreműködik: Kiss Dávid, soproni költő

A zenetörténet e különleges kompozíciója az andalúziai Cádizból érkezett különös felkérésre született. A kedvező fogadtatás nyomán az eredetileg zenekarra írott műből a szerző maga készítette a koncerten megszólaló billentyűsátiratot, és mert egyik legsikerültebb munkájának tartotta, átdolgozta vonósnégyesre is, később pedig oratorikus változat is született belőle. Haydn visszaemlékezése szerint akkoriban az Oratorio de la Santa Cueva falait, ablakait és oszlopait minden év nagypéntekén fekete lepellel vonták be. A máskor egyébként Goya festményeitől díszes templom kapuit délben bezárták, majd a szakrális sötétségben, egyetlen, középen függő lámpás fénye mellett felhangzott a mű bevezetője. A püspök a szószékre lépett, felolvasta a keresztre feszített Krisztus egy mondatát, elmélkedett, majd mikor az oltár előtt térdre borult, ismét felcsendült egy, a Megváltó szavaira rezonáló tétel. A misztikus jelenet hét alkalommal ismétlődött meg: 1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”; 2. „Még ma velem leszel a paradicsomban.”; 3. „Asszony, íme a te fiad. Íme a te anyád.”; 4. „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”; 5. „Szomjazom!”; 6. „Bevégeztetett.”; 7.„Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” Ezt követően felharsant a Terremoto, a Jézus halálát követő földrengést megjelenítő, címét híven tükröző zárótétel.

A mű a koncerten Tóth-Vajna Zsombor karmester, orgona-, csembaló-, fortepiano- és klavikordművész, a magyar historikus zenei élet egyik jelentős alakjának előadásában lesz hallható, Kiss Dávid, soproni költő közreműködésével.

Kovács Ágnes és Hilko Dumno dalestje – Haydn, Schubert
Időszakos

Kovács Ágnes és Hilko Dumno dalestje – Haydn, Schubert

augusztus 18., vasárnap, 19:00, Apolló-terem

Joseph HAYDN (1732–1809):
XII Lieder für das Clavier (12 Dal billentyűs hangszerre), Hob. XXVI.a:1-12
Das Strickende Mädchen
Cupido
Der erste Kuss
Eine sehr gewöhnliche Geschichte
Die Verlassene
Der Gleichsinn
An Iris 
An Thyrsis
Trost unglücklicher Liebe
Die Landlust
Liebeslied
Die zu späte Ankunft der Mutter
----
Franz SCHUBERT (1797–1828):
Im Frühling, D 882 
Suleika I., D 720
Suleika II., D 717 
Mignon III., So lasst mich scheinen, D 469 
Gretchen am Spinnrade, D 118 
Ganymed, D 544     
Der Jüngling auf dem Hügel, op. 8, D 702 – Galántai Esterházy János Károly grófnak ajánlva 
Die Sterne, D 939 
Nacht und Träume, D 827 
 
Kovács Ágnes – szoprán
Hilko Dumno – fortepiano

Haydn 1781-ben komponálta első billentyűs hangszerre és énekhangra szánt sorozatát az Artaria kiadó felkérésére, XII Lieder für das Clavier címmel. A házimuzsikálásra készült darabok szövegválasztása ugyan nem tükrözött irodalmi igényt, és az egyszerűbb zongorakíséret sem szolgálta a szöveg kifejezését, Haydn dalai zeneileg mégis változatosak, kifinomult ritmikai és formai megoldásokkal élnek az Empfindsamer Stil (érzelmes stílus) jegyében. A közel egy emberöltővel fiatalabb Franz Schubert dalai már a romantika költői szellemét fejezték ki a 19. század hajnalán. Az 1814-ben, mindössze tizenhét évesen komponált Goethe-dal, a Gretchen am Spinnrade tökéletesen példázza az új hangvételt: a lány nyugtalanságát és a rokka pörgését a zongoraszólam zakatolása testesíti meg, amely a dal csúcspontján Faust csókjának emlékére hirtelen szakad meg. Az 1814 és 1828 között írt dalok között magyar vonatkozású is akad: Schubert mindössze két alkalommal hagyta el Bécset, hogy 1818 és 1824 nyarán zongorát tanítson Esterházy János két lányának Zselizen, a Der Jüngling auf dem Hügel ajánlása így a grófnak szól. Heinrich Hüttenbrenner versét a megtalált, de elvesztett boldogság, élet és halál ellentétpárja uralja, amelyet Schubert tökéletesen önt zenébe. A tavaszi boldogságot idéző könnyed, felszabadult dallamok sötét tónusúvá válnak, a halál említésére a felcsendülő lélekharangot a zongora szólama imitálja, míg a boldogság távoli ígéretére visszatér a dal kezdeti hangvétele. Kovács Ágnes és Hilko Dumno dalestje a kora romantika bensőséges szalonzenei világába kalauzolja a hallgatóságot. 

„Fuvolaverseny szimfóniákkal” – a Capella Savaria estje
Időszakos

„Fuvolaverseny szimfóniákkal” – a Capella Savaria estje

augusztus 23., péntek, 19:00, Apolló-terem

Johann Christian BACH (1735–1783):
g-moll szimfónia, op. 6, No. 6
Allegro, Andante più tosto adagio, Allegro molto
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791):
D-dúr fuvolaverseny, K. 314
Allegro aperto, Adagio non troppo, Rondo: Allegretto
---
Michael HAYDN (1737–1806):
G-dúr szimfónia, P. 8
Joseph HAYDN (1732–1809):
49., f-moll („A szenvedély”) szimfónia, Hob. I:49
Adagio, Allegro di molto, Menuet e Trio, Presto

Bertalan Andrea – fuvola 
Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt)


Mozart európai hangversenykörútja londoni állomásán, még gyerekként találkozott először Johann Christian Bachhal, akinek személye és zenéje is életre szóló hatást gyakorolt rá. Johann Sebastian legkisebb fiának szimfóniái már eltávolodnak a barokk szigorú ellenpontos szerkesztésétől, gáláns stílusa és éneklő dallamai a háromtételes itáliai szimfóniák hatásáról árulkodnak. Az op. 6-os sorozatban megjelent g-moll szimfónia feltehetően Bach első londoni éveiben íródott, dinamikai kontrasztjai, disszonanciái a Sturm und Drang jegyeit viselik magukon. Az f-moll hangnem és a „Szenvedély” jelző is sejteti, hogy Joseph Haydn 49. szimfóniája is ebben a szellemben fogant 1768-ban. A rendhagyó lassú nyitótétel után az Allegro nagy hangközugrásai és feszes karaktere teremti meg a feszültséget, melyet a kimért, barokk stilizált táncokat idéző Menüett sem old fel, s amelyet a negyedik, egy témából építkező Presto tétel szélsőséges dinamikai eszközökkel fokoz tovább. Haydn öccse, Michael ezzel egy időben Bachhoz hasonlóan menüett nélküli szimfóniákkal tette le névjegyét. 1779 és 1789 között mintegy húsz szimfóniát komponált, és bár hangszerelésük kevésbé fantáziadús, harmóniai palettájukat tekintve merészek, akár korai, G-dúr szimfóniája.  

Mozart fuvolára komponált versenyműve 1777-ben, korának legmodernebb zenekara közvetlen közelében, Mannheimben született, a háromtételes mű mégis inkább a késő barokk concertókat idézi. A De Jean számára készült fuvolaverseny feltehetőleg egy korábbi oboaverseny átirata, a szólista és a zenekar dialógusai, szekvenciái, illetve a rondófinálé a londoni Bach hatását tükrözi. Hazánk jól ismert régizenei együttese, a Capella Savaria hangversenyén a szólót Bertalan Andrea fuvolaművész játssza. 

Hegedű-csembaló kettősverseny a Capella Savariaval
Időszakos

Hegedű-csembaló kettősverseny a Capella Savariaval

augusztus 24., szombat, 19:00, Apolló-terem

Wilhelm Friedemann BACH (1710–1784):
d-moll sinfonia („Adagio és fúga”), F. 65
Adagio, Allegro e forte
Joseph HAYDN (1732–1809):
F-dúr kettősverseny csembalóra és hegedűre, Hob. XVIII:6 
Allegro moderato, Largo, Allegro
---
Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791):
40., g-moll szimfónia, K. 550
Molto allegro, Andante, Menuetto, Allegro assai

Kalló Zsolt – hegedű 
Papp Rita – csembaló
Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt)


A „szimfónia” kifejezést az antikvitásban együtthangzás értelemben használták, a középkorban többszólamú játékra alkalmas hangszereket jelölt, később pedig sinfoniának nevezték a gyors-lassú-gyors szerkezetű olasz operanyitányt, majd az ezek mintájára kialakuló háromtételes zenekari műveket. A magyar régizenei élet jól ismert együttese, a Capella Savaria hangversenyén Haydn 1766-os datálású derűs, háromtételes F-dúr kettősversenyét két merőben eltérő zenekari mű, Wilhelm Friedemann Bach d-moll sinfoniája és Mozart g-moll szimfóniája keretezi.

A „hallei Bach”, Johann Sebastian legidősebb fia tudott legkevésbé elszakadni apja zenei örökségétől, miközben testvéreihez hasonlóan igyekezett kipróbálni magát az újabb, gáláns stílusban – műveit éppen ezért bizonytalan kettősség hatja át. Kötött, barokkos szerkesztése alapján a kéttételes Adagio és fúga liturgikus használatra készülhetett szerzőjének a drezdai Sophienkirchében betöltött orgonista szolgálata alatt, 1733 és 1746 között. Mozart mindössze hat hét alatt komponált három utolsó nagy szimfóniája – köztük a „nagy” g-moll szimfónia – már a klasszikus négytételes formában íródott. Mozart tragikus, g-moll hangneme, a klasszikus zenei szépség és a drámai hangvétel uralja a művet: szaggatott, sötét tónusú első tételét nagyszabású Andante követi, s a feszes ritmusú, komor Menüett is távol áll a szellemes haydni tánctételektől. Az utolsó, gyors tételben a fináléig halmozott feszültség tör ismét utat magának, rendhagyó módon Mozart mesterművében nincs valódi enyhülés, feloldás. 

„Hegedűverseny szimfóniákkal” – a Capella Savaria estje
Időszakos

„Hegedűverseny szimfóniákkal” – a Capella Savaria estje

augusztus 25., vasárnap, 19:00, Apolló-terem

Michael HAYDN (1737–1806):
G-dúr szimfónia, P. 16 
Allegro con spirito, Andante sostenuto, Finale: Allegro molto
Joseph HAYDN (1732–1809):
G-dúr hegedűverseny, Hob. VIIa:G1
Allegro moderato, Adagio amoroso, Allegro
---
Joseph HAYDN:
87., A-dúr szimfónia, Hob. I:87
Vivace, Adagio, Minuet e trio, Finale: Vivace

A Capella Savaria a két Haydn – Joseph és Michael műveivel zárják a Haydneum eszterházi programsorozatát. Michael Haydn, a salzburgi hercegérsek udvari muzsikusa és zeneszerzője 1779 és 1789 között mintegy húsz szimfóniát komponált. Bár e szám jócskán elmarad testvére szimfóniatermésétől, és a művek hangszerelése is kevésbé fantáziadús, harmóniai palettájuk igazán merész és kidolgozásuk is eredeti. Háromtételes, 1783-ban írt G-dúr szimfóniája még az itáliai hagyományokhoz kapcsolódik, és eredetileg a Nicolaus Hofmann bencés apát felszentelésére készült kantáta része lehetett. Lassú, éneklő Andante sostenuto tétele korábban ária lehetett, amelyet igazi örömünnep, gyors finálé követ. Michael testvére, Joseph Haydn stílusát és lehetőségeit is meghatározta, hogy az 1780-as évekre I. („Pompakedvelő”) Miklós kifejezetten nagy, 22-24 professzionális játékosból álló zenekart tartott fenn. Kifinomult, magas mesterségbeli tudást feltételező hegedűversenyeit az udvar virtuóz hegedűse, Luigi Tomasini ihlette, habár a koncerten elhangzó, 1771-es datálású, háromtételes G-dúr hegedűconcertót egyes kutatók öccsének tulajdonítják. Haydn 1785–1786 között, a párizsi szabadkőműves páholy, a Société Olympique számára komponált párizsi szimfóniái – köztük a 87. – ezzel szemben már a szélesebb közönségnek készültek, könnyedebb, ám kimunkált, eredeti hangvételű művek. A szélső tételek a szokásosnál nagyobb szabásúak, a szimfóniának a trombiták és az üstdobok kölcsönöznek ünnepélyes hangzást. A lendületes Allegro spiritoso után Haydn egyik legeredetibb lassú tételében, a Capriccióban elnémulnak a trombiták és az ütők. A klasszikus négytételes formarend szerint a Menüettet elsöprő erejű, élénk gyors tétel zárja.   

Időszakos

"J. Haydn: A lakatlan sziget"-koncertszerű opera a kastélyban

Joseph HAYDN: L’isola disabitata (A lakatlan sziget)
(koncertszerű előadás)
Ella Smith – Silvia
Marianne Beate Kielland – Costanza
Komáromi Márton – Gernando
Szélpál Szilveszter – Enrico
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Vezényel: Vashegyi György
 
Haydn hercegi szolgálatának kitüntetett és pompás helyszínén koncertszerű operaelőadás és zenés séta, de éppígy fortepianoest és vonósnégyesek sora is vár a fesztivál közönségére. A stílusos, sőt történeti hitelességű eszterházai környezetben Haydn művei mellett több felfedezésre érdemes XVIII. századi kismester kompozíciói is megszólalnak a koncerteken, a fesztivál fellépői között pedig a régizenélés nagyságait, valamint a szórakoztató zenetörténeti ismeretterjesztés sztárját, Bősze Ádámot is ott találjuk.

Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.

Időszakos

"Apja-fia", Berecz András és Berecz István estje

Az „Apja-fia” műsor arról ad számot, hogy egy mai családban mi marad apáról fiúra, tanítás, magyarázkodás nélkül, a puszta példával. A szó tanít, a példa vonz. Itt a terített asztal, a családi ünnepek, az együttlét – szakadatlan tanulási alkalom. A Kossuth-díjas népdal énekes, mesemondó kunhegyesi édesanyjától kapta és örökölte mesterségét, ő pedig édesapjától, Tanka Gábortól, a híres táncos-tréfamester-nótafától. Berecz András első gyermeke, István, apja tudományát nem csak átvette, de meg is toldotta. A tánc szeretete édesanyjáról maradt rá. Maga is gyűjti a táncot, eredeti környezetében. István, mint táncos lett országos és mára már világhírű előadó művész.
A műsorban a népzene, népdal, mese és a tánc egyforma hangsúllyal szerepelnek, egymást kiegészítik.
 
Helyszín: Marionett Színház
Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.

Capricornus Consort Basel és Olivia Vermeulen koncertje
Időszakos

Capricornus Consort Basel és Olivia Vermeulen koncertje

Unico Wilhelm van WASSENAER:
2., B-dúr concerto armonico
Giovanni Battista FERRANDINI:
Il pianto di Maria
 
Franz Xaver RICHTER:
g-moll sinfonia fúgával
a-moll triószonáta, op.4, No.6
B-dúr sinfonia, VB 59
Olivia Vermeulen, mezzo-soprano
Capricornus Consort Basel
 
Haydn hercegi szolgálatának kitüntetett és pompás helyszínén koncertszerű operaelőadás és zenés séta, de éppígy fortepianoest és vonósnégyesek sora is vár a fesztivál közönségére. A stílusos, sőt történeti hitelességű eszterházai környezetben Haydn művei mellett több felfedezésre érdemes XVIII. századi kismester kompozíciói is megszólalnak a koncerteken, a fesztivál fellépői között pedig a régizenélés nagyságait, valamint a szórakoztató zenetörténeti ismeretterjesztés sztárját, Bősze Ádámot is ott találjuk.

Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk. 

Időszakos

"Ünnepek és hétköznapok", Zenetörténeti séta Bősze Ádámmal

Mennyire volt pompás élete a muzsikusoknak Pompakedvelő Miklós udvarában? Jól tartották őket, netán szolgasors jutott nekik? Mit szóltak Mária Terézia látogatásához? Jutott-e nekik az ünnepi menüből? Mit ettek, milyen körülmények között aludtak, hol imádkoztak, vagy éppen szórakoztak? Egyáltalán hogy viselték a hétköznapokat, hogyan ünnepeltek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Bősze Ádám első eszterházai zenetörténeti sétáján, amelynek minden egyes állomásán szó kerül a főszereplőkről, Fényes Miklósról és Joseph Haydnról.
 
Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.

Haydn-est, Salomon String Quartet
Időszakos

Haydn-est, Salomon String Quartet

SALOMON STRING QUARTET
Simon Standage and Catherine Martin – hegedű
Adam Römer – brácsa
Andrew Skidmore – cselló
Joseph HAYDN:
c-moll vonósnégyes, op. 17, No. 4
C-dúr vonósnégyes, op. 54, No. 2
 
B-dúr („Napfelkelte”) vonósnégyes, op. 76, No. 4
 
Haydn hercegi szolgálatának kitüntetett és pompás helyszínén koncertszerű operaelőadás[M1] és zenés séta, de éppígy fortepianoest és vonósnégyesek sora is vár a fesztivál közönségére. A stílusos, sőt történeti hitelességű eszterházai környezetben Haydn művei mellett több felfedezésre érdemes XVIII. századi kismester kompozíciói is megszólalnak a koncerteken, a fesztivál fellépői között pedig a régizenélés nagyságait, valamint a szórakoztató zenetörténeti ismeretterjesztés sztárját, Bősze Ádámot is ott találjuk.

Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.
Kevesebb jelenjen meg

Ronald Brautigam fortepianoestje
Időszakos

Ronald Brautigam fortepianoestje

Ronald Brautigam – fortepiano
Joseph HAYDN:
Esz-dúr zongoraszonáta, No. 59, Hob. XVI:49
C-dúr zongoraszonáta, No. 60, Hob. XVI:50
 
D-dúr zongoraszonáta, Hob. XVI:51
f-moll andante con variazioni, Hob: XVII:6
Esz-dúr szonáta, No. 62, Hob. XVI:52
 
Haydn hercegi szolgálatának kitüntetett és pompás helyszínén koncertszerű operaelőadás[M1] és zenés séta, de éppígy fortepianoest és vonósnégyesek sora is vár a fesztivál közönségére. A stílusos, sőt történeti hitelességű eszterházai környezetben Haydn művei mellett több felfedezésre érdemes XVIII. századi kismester kompozíciói is megszólalnak a koncerteken, a fesztivál fellépői között pedig a régizenélés nagyságait, valamint a szórakoztató zenetörténeti ismeretterjesztés sztárját, Bősze Ádámot is ott találjuk.

Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.

Shunske Sato és az Orfeo Zenekar
Időszakos

Shunske Sato és az Orfeo Zenekar

Orfeo Zenekar (művészeti vezető: Vashegyi György)
Vezényel és hegedűn közreműködik: Shunske Sato

Johann Baptist VANHAL:
d-moll szimfónia
Wolfgang Amadeus MOZART:
B-dúr hegedűverseny, K. 207
Carl Ditters von DITTERSDORF:
Menüett az 5. (Esz-dúr) vonósnégyesből
Joseph HAYDN:
60., C-dúr szimfónia („A szórakozott”), Hob. I:60
 
Haydn hercegi szolgálatának kitüntetett és pompás helyszínén koncertszerű operaelőadás[M1] és zenés séta, de éppígy fortepianoest és vonósnégyesek sora is vár a fesztivál közönségére. A stílusos, sőt történeti hitelességű eszterházai környezetben Haydn művei mellett több felfedezésre érdemes XVIII. századi kismester kompozíciói is megszólalnak a koncerteken, a fesztivál fellépői között pedig a régizenélés nagyságait, valamint a szórakoztató zenetörténeti ismeretterjesztés sztárját, Bősze Ádámot is ott találjuk.

Rendező: Haydneum - Magyar Régizenei Központ
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk.

Jóga a kastélyban
Időszakos

Jóga a kastélyban

A fertődi Esterházy-kastély legújabb attrakciója várja a keleti kultúra és mozgás iránt érdeklődőket.

A kastély kilátóterében, a Belvedereben minden hónapban egyszer Horváth Beatrix jógaoktató segítségével kalandozhatnak a jóga világában. A nagy érdeklődésre való tekintettel újabb három alkalmat hirdetünk, melyre szeretettel várjuk régi és új vendégeinket. Beatrix, Magyarországon elsőként az inside flow, zenés vinyasa flow koreográfiát tanítja óráin, melynek lényege, hogy a légzést és a mozdulatsorokat összehangolva zenére hangolódva, lépésről lépésre ismerhetik meg a jóga világát a résztvevők, majd a fő zenére összeáll a folyamat, vagyis a flow… Inspiráló, lélekemelő zene, festői naplemente és végtelen nyugalom várja a jógikat. Találkozzunk Eszterházán!

Maximális létszám 30 fő, érdemes időben jegyet váltani.

Bősze Ádám: Muzikális bestiák - Tündértánc
Időszakos

Bősze Ádám: Muzikális bestiák - Tündértánc

Bősze Ádám zenetörténész előadása október 11-én, 18 órakor a fertődi Esterházy-kastély tündérbirodalmában, a Marionettszínházban várja a zenetörténeti varázslatra vágyókat.

A zenetörténet mesés lényeiről: gonosz és jószándékú tündérekről, manókról, sárkányokról és egyéb fenevadakról hallhatunk Bősze Ádám zenetörténész legújabb előadásában. Az operák fő- és mellékszereplői, varázslatos, mitikus lények, akik nem csak az ókori és középkori ember fantáziáját, de a 19. századi zeneszerzőket és mai előadókat is inspirálják.

Elővételes jegyár: 2024.06.30-ig 3000 Ft/fő, 2024.07.01-től a rendezvény napjáig 3500 Ft/fő. Jegyvásárlás a kastély jegypénztárában és jegymester.hu-n.