Az Esterházyak mesélő kincsei

Új kiállítás a Pálmaházban (Kérjük a fényképezés mellőzését!)

A kastély egykori Pálmaházában kerül bemutatásra az Esterházyak mesélő kincsei című kiállításunk, ami képzőművészeti és iparművészeti alkotásokon keresztül mutatja be az Esterházyak csodavilágát.

A kincstár sorsa, a család sorsa

Esterházy Pál (1635–1713) nádor a frankói (ma Forchtenstein, Ausztria) várban 1692-től rendezte be kincstárát. Ez az egyedüli eredeti helyén fennmaradt barokk főúri kincstár a magyar arisztokrácia köreiből. Az Esterházyak kincstára vetekedett az európai fejedelmi udvarok gyűjteményeivel. Az I. világháború és utána az előrelátható trianoni ország-feldarabolás zűrzavarai arra késztették Esterházy IV. Miklós herceget (1869–1920), hogy gyűjteményeinek, értékes tárgyainak egy részét Budapestre szállíttassa. Az Esterházy kincstár előbb az Iparművészeti Múzeumban, majd a második világháború alatt a budai várban álló Esterházy palotában helyezték el. A budai Esterházy-palota 1945-ben bombatalálatot kapott, s akkor sok tárgy megsérült vagy elpusztult. A romok alól előkerülő kincstár egy tekintélyes részét a budapesti Iparművészeti Múzeumba szállították, ahol hosszú évek alatt Szvetnik Joachim  restaurálta.

A kastélyt szerencsére bombatalálat nem érte, de a berendezések nagy részét elhordták, összetörték vagy eltüzelték.

A 2014-ben megalakult Eszterháza Központ jogelődjének, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának célja volt a kastély lehető legpontosabb rekonstrukciója, amire a középrészben a főlépcsőház, a nyári ebédlő, a sala terrena, a díszterem előtere és a díszterem 2010–2011-es rekonstrukciója során is törekedtek. Az Eszterháza Központ folytatja a megkezdett munkát és továbbra is célja, hogy a kastély termeit, történeti állapotában helyreállítsa. Az elmúlt években a magyar állam kétszer 500 millió forintot költött Esterházyakhoz köthető műkincsek visszavásárlásra: bútorok, órák, porcelánok, amelyek egykor a család tulajdonában álltak.

Részben ebből az anyagból rendezték be a Pálmaházban 2017-ben megnyitott kiállítást, részben pedig az Iparművészeti Múzeumban őrzött Esterházy vonatkozású darabokat is Fertődre szállították.

A terem jobb oldalán bútorokat és órákat, a bal oldalán családtagokat ábrázoló festményeket és porcelánokat lehet látni. A terem végén áll két ezüstözött szék, ami Esterházy I. Pál (1635–1713) számára készült. Esterházy Pál volt az első herceg a családban, 1687-ben I. Lipót császár emelte hercegi rangra. Ezért van L, mint Leopold az Esterházy címer közepén (a székek háttámláján látható).

A festmények a következő családtagokat ábrázolják:

1. Esterházy Orsolya (1641–1682): Esterházy Pál nádor felesége, 18 gyermeke született.
2. Esterházy gyermek: valószínűleg Orsolya és Pál egyik gyermeke.
3. Esterházy I. Pál herceg (1635–1713): nádor, Esterházy „Fényes” Miklós nagyapja.
4. Esterházy „Fényes” Miklós herceg (1714–1790): a fertődi Esterházy-kastély nagyarányú kiépítésének megrendelője. A kastély fénykora az ő nevéhez fűződik.
5. Esterházy Pál Antal herceg (1711–1762): „Fényes” Miklós bátyja, 1762-ben utód nélkül halt meg, ezért öccse, Esterházy „Fényes” Miklós örökölte a vagyont és a hercegi címet.
6. Maria Anna Louise Lunati-Visconti hercegnő (1713–1782): Esterházy Pál Antal lotaringiai származású felesége, 1773 júliusában látogatott el Eszterházára.
7. Esterházy fiúgyermek (1845): ismeretlen.
8. Esterházy IV. Pál herceg (1843–1898): Esterházy IV. Miklós nagyapja. A kastélyt a 20. század elején IV. Miklós és felesége, Cziráky Margit élesztette fel „Csipkerózsika álmából”.

„Fehér arany” – A porcelánok a következő sorrendben láthatók: japán és kínai, meisseni darabok (az első porcelánmanufaktúra Európában), bécsi (Augarten), majd holland porcelánok.